Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

Hogy az előzetesen elképzelt, elhatározott tervből mi valósult meg, arról az 1896 októberében készült jelentésből értesülhetünk. Már 1894-ben felépült az új nyolcosztályos gimnázium épülete 145.000 forintból, amelyből a város 100.000,-Ft-ot vállalt. Ugyancsak 1894-ben lényegében megvalósult a városban az ingyenes oktatás, mivel ahhoz 100.000,-Ft értékű 391 kh szántóföld jövedelmét biztosították fedezetül. A négy kilométer hosszú út kikövezése (kockakő-burkolat) 1895-96-ban történt meg, 76.000 forint értékben. Felépült a táglaégető körkemence, - a felsőbb leányiskola létesítését előirányozták. Napirenden volt a kórház és szegény menház létesítése is. 1896 őszére 4 kh-nyi területet a gimnáziumi és népiskolai tanulókkal erdősítettek (4.000 éger, 10.000 kocsányos, 10.000 közönséges tölgy elültetése)

61 Kisújszállás város valóban példaértékű lehet a tekintetben, hogy egy nagyjelentőségű évfordulót nemzedékekre szólóan, hogy lehet megörökíteni. A kunhegyest emlékünnepség azért érdekes, mert az ünnepi előadó, Rácz Miklós ref. lelkész Anonymusra hivatkozva a kun-magyar együttes honfoglalás "tényét" bizonygatta. Beszédét így kezdte: "A régi történeti adatok bizonysága szerint, valamint magának az emberiségnek, úgy az ember míveltségének is eredeti hazája vagy bölcsője Asia volt. - Ott éltek azok a hatalmas néptörzsek, melyekből, mint megannyi ágak származtak a ma is élő legkiválóbb nemzetek. - Ezek egyike volt a turáni v. scytha néptörzs, és ennek egymás mellett hajtott két ága a magyar és a kun nemzet. Ezen két nemzet ... nagyon sokáig nem tudott egymásról ..." - majd Kievnél ismét találkoztak egymással. Anonymus alapján elmondja a Kiev körüli bonyodalmakat, felsorolja a hét kun vezér nevét is (Ed, Edömér, Et, Böngér, Vájta, Acsád, Ketel), majd így folytatja: "íme tehát - a békekötést követően - a magyar és a kun testvérnép s illetőleg a kunok egyik jelentékeny töredéke együtt indult el Árpád vezérlete alatt új hazát keresni. - Kik meg is találták azt ... hozzáfogtak az új hon megalapításához, vagyis Magyarország meghódításához, ... a honszerzés minden küzdelmeiben, testvéri leg részt vett és osztozott a kun a magyarral, ... Következésképpen: - ... nekünk, kik itt Magyarország tejjel és mézzel folyó Kanahánjában a költő által megénekelt "Kunság mezején" a legméltóbb és legigazibb jogunk van úgyis, mint igaz hívő magyaroknak, úgyis mint a hős kunok utódainak részt kérni, részt venni az általános nemzeti nagy örömből hazánk ezredéves ünnepén!" A beszéd végén ez esetben sem maradhatott el a tiszteletkör, amely az 1867 utáni rendszert magasztalta fel: "Ez a 3 évtized a nemzet megdicsőülését hirdeti, ez az egyetlen emberöltő, 1(P^, 2(P^- szándékos vagy szándéktalan mulasztásait pótolta ki és hozta helyre. - Az 1867 előtti Magyarország összehasonlíthatatlan a maival, SZML Kisújszállás Közig.ir. 3701 /1896. sz. 39