Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.
után újabb életre ébresztem tudta, ha keressük azt az éltető erőt, úgy azt a mi csodálatos alkotmányunkban találjuk meg ... Már a pogány honfoglalók között állt alkotmányunk alapgondolata: a kölcsönösség, egyenlőség összetartozása a nemzet és a fejedelem között. E kettő összetartozása a nemzeti szuverenitás együttes gyakorlásában nyilvánult (meg). Ezt domborította ki szent István, kinek idejétől fogva e haza minden gyermeke tagja a szent hazának. Ez az, ami a nemzetet a mai napokig fenntartotta és ami addig fogja fenntartani, míg a gondviselés a föld hátán embereket tart meg. Nemzetünk bizonyos komolysággal üli a milleneumot, mert úgy kell ünnepelnünk, mint a táborozó hadsereg, mely diadalmas csaták után kardját még nem oldja le, mert küzdelemre van még kilátás. Örömünktől elválaszthatatlan aggodalmunk a jövő iránt. Lehetetlen elzárkóznunk az elől, hogy az ország nem minden részében ünnepelnek oly belsőleg, mint itt, nem zárkózhatunk el az európai fejedelmek üdvözlései közé vegyülő egyes fenyegető, ellenséges hangok elől. Iparunk, mezőgazdaságunk válsággal küzd, társadalmunk nem nyújtja az erők egységének megnyugtató képét e jelenséggel szemben, melyet a költő úgy jellemez, mint a viharral dacoló tölgyben rágódó titkos férget ... Szembe kell velük néznünk, férfias elhatározással kell veszélyeztetett jövőnket biztosítani. Egy igazságot kell ismernünk: magyar emberhez közelegni kell, magyarnak magyart pusztítani nem szabad..." Végül hangoztatta Apponyi, hogy ő magyarnak tekinti a "hazának minden polgárát, mert nem igaz, hogy a mai ünnep csak a magyar faj ünnepe ... Egy ezredév végpontján, egy dicső ezredév küszöbén üdvözlöm Jászberény városát és e város közösségében az egész magyar népet." - fejezte be ünnepi beszédét az előadó. 46 Nem lehet most célunk az elhangzott beszéd elemzése, arra azonban rá kell mutatnunk, hogy Apponyi uralkodója iránt tanúsított hűsége nem lehet kétséges azért sem, mert ő világosan belátta, hogy a nemzetiségi törekvések ellenében a történelmi Magyarország sértetlen léte csakis a dualista rendszerben biztosítható. A beszéd elhangzása után a képviselő testület egyhangúlag elhatározta 4 tanyai iskola felépítését és a Sugárút kikövezését, Apponyi pedig 500 forintot adományozott "a szegénysorsú szülők jeles igyekezetü tanulóinak jutalmazására". A délután 2 órakor kezdődő díszebéden 220-an vettek részt, ahogy a Jászság című hetilap írja "kizárólag jászberényi polgárok és legnagyobb részt párthívek. Az ellenzékieket azonban különösen az irritálta, hogy Koncsek polgármester - aki Apponyi feltétlen híve - "Jászberény országgyűlési képviselői mandátumát újból Apponyinak ajánlotta fel, mire a grófot jelöltnek kikiáltották,"* 1 Koncsek és elvbarátai valóban hibát követtek el, mivel ezzel megsértették a pártok közötti megegyezést, amely szerint a millenniumi ünnepségek nem szolgálhatnak Jászberény és Vidéke, 1896. május 14. 47 BLÉNESSY J.: 1940. 79., 80.; Jászság, 1896. május 16. 34
