Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.
Ezekből a programokból egyértelműen megállapítható, hogy valamennyi település képviselő testülete részt kíván venni a helyi egyházközségek (róni. kat, ref., izraelita) által rendezendő istentiszteleteken. A díszközgyűlések szónokainak többsége a főjegyzők köréből került ki, néhány esetben azonban, a település lakosságának vallási hovatartozásától függően az ünnepi beszédet a helyi katolikus plébános vagy a református lelkész tartotta. Volt arra is példa, hogy az ünnepi szónok az adott település országgyűlési képviselője volt. A megtartott beszédekről szólva általában megállapítható, hogy azok mentesek voltak a napi politikai problémáktól. Nem foglalkoztak sem gazdasági, sem társadalmi kérdésekkel; nem említettek föl egyetlen egy olyan gondot sem, amely felhőként jelent volna meg az ünnepély derülten fénylő kék egén. A megfestett kép tulajdonképpen ideálisnak minősíthető. A beszédek zöme szinte "iskolásán" mutatta be a magyar történelem századait, nagy alakjait, kikerülve mindazt, amire a "Habsburg" magyar király esetleg érzékeny lehetett. így nem szólt a három részre szakadt ország kálváriájáról, a reformkor politikai küzdelmeiről-, 1848/49-et éppen csak megemlítette, de annál inkább fölmagasztalta 1867-et és I. Ferenc Józsefet mint a legalkotmányosabb uralkodót, akinek egyik legfőbb érdeme az, hogy az országban alkotmányosság és teljes demokrácia van. A május 10-i ünnepségekről érdemes részletesebben szólni, mivel ezáltal bizonyos mértékig betekintést nyerhetünk egy-egy település vezető rétegének korszemléletébe, a község, a város főbb jellemzőibe, és végső soron abba, hogy egyegy helységben hogyan élték meg a nagy évfordulót. A megyeszékhelyen, Szolnokon 14-én, a vármegyeivel egyidőben rendezték az ünnepséget. A polgármester a millenniumi ünnepségekről adott beszámolójából többek között - a következők emelhetők ki: 44 "Szolnok város tanácsa és képviselő testülete teljesen átevezvén a kegyelet kötelmeit, melyek szeretett hazánk ezredéves fennállása alkalmából minden magyar szívét azon benső szükséggel töltötték el, hogy nemzetünknek annyi viharok között való megőrzéséért a Mindenhatónak hálát adva a nemzet örömünnepéhez teljes lelkéből és minden tehetségéből hozzájáruljon: - már az ezredéves ünnepségek elején s azok folyama alatt többízben határozatával kifejezést adott annak, hogy a város anyagi helyzetéhez képest minden áldozatot meg kíván hozni arra, hogy a magyar nemzet országos ünnepében méltóképpen részt vehessen. Ehhez képest a tanácsnak első teendői közé tartozott, hogy a város középületeit már ez év május hó elején zászlókkal díszítette fel, ... külön ünnepségek rendezése által az egyes hitfelekezetek, továbbá a községi és felekezeti iskolák, társulatok és szövetkezetek a magyar nemzet ünnepéhez szintén hozzájáruljanak ... az ünnepély fényének emelése czéljából Szolnok város ujrendszerü közvilágítása, a villanyvilágítás is üzembe hozatott. SZML Alisp. ir. 30890/1896. sz. 32