Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400) / 279. o.
szállásban 7 lakó filiszteusok illetve jászok, a hivatkozott Apáti szállásban élő, ugyanazon filiszteusaink a maguk igazi és ősi határain belül fekvő bizonyos földjeit egykor hatalmasan elszántották és az elszántatást félbeszakítás nélkül folytatják; De mi azon jászainkat a már mondott Apáti nevű szállásban, a már mondott szokásos földjeikben - miután megvédeni tartozunk - különösen azoknak kiváltságos jogai szerint, oklevelek alapján, ítélettel akarjuk megőrizni; hűségteknek tehát erős királyi rendelkezés mellett kiadjuk, miszerint majd a jelenlegi [levél] megtekintése után, a budai egyház káptalanja közhitelű bizonysága jelenlétében - amint ezen levél soraival ezen káptalan által oda, a mondott peres földek helyszínére kirendelni parancsoltuk - az oda törvényesen összehívott és megjelent szomszédokkal és határosokkal megérkezni [tartoztok] és a fentebb mondott filiszteusainknak szükséges helyein - a már mondott Apáti nevű szállásban - az új határjelek mellett, a nektek bemutatandó okleveles bizonyítékaik alapján, minden tekintetben megerősíteni [tartoztok], a mondott Négy szálláson lakozó, mondott filiszteusaink oldala felől pedig [új határjeleket] emelni és [a határokat] elválasztani [tartoztok] valamint azon [Apáti szállásiakat] ugyanazokban, bárki ellen - különösen a mondott négyszállási jászaink ellen - oltalmazni és megtartani tartoztok felségünk személyében; megkövetelvén pedig sürgősen az igazságot [justicia exposcente] - az előrebocsájtottak rendjét, ahogy majd bekövetkezik - ugyanazon [budai] káptalan által kifejtve - felségünknek hűségesen megírni parancsoljuk; Kiadatott Budán, a szentséges István király ünnepe előtt, a legközelebbi harmadik napon [augusztus 19-én], az Úrnak 1393-dik évében; [...]•* Az oklevél eredetijét (fotókópiáját) sem az OL DL, sem az OL DF állagban nem találtuk meg. Ennek két oka lehet: vagy téves a záródátum - ami Gyárfás Istvánnál gyakori eset - vagy elveszett és a fotókópiák készítésekor nem állt rendelkezésre. u Gyárfás István állítása szerint - 1883-ban - a jászkiséri levéltárban látta az eredetit. GYÁRFÁS István: A jászkunok története. Szolnok, 1883. UI. köt. 520-521. Az oklevél több figyelemre méltó eltérést mutat a hasonló parancsoktól. Nevezetesen a címzett nem a budai káptalan, hanem a királyi kincstartó jászok közé Négyszállás már régóta nem önálló község. 1973. április 15-én pl. 89 lakóházzal, benne 64 lakossal "Négyszállás" néven Jászberény külterületi lakott helye volt, attól északkeletre (396.). Kihagytuk 137 nyomtatott sor terjedelemben a budai káptalan királynak tett jelentését, az 1393. augusztus 23-án végrehajtott határjárásról. Ebből kiderül, hogy három királyi ember is volt: Imre jószágigazgató, Domoszlói Tamás és Ugrin fia István, a káptalan bizonysága pedig nem érkezett a helyszínre. A határjárás tartalma nem foglal magába elegendő földrajzi nevet Gyárfás István záródátuma: 1391. szeptember 1. Netán nem küldték fel a kötelező fotózásra az OL-be? 323
