Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből (1301-1400) / 279. o.

állított tiszttartója,

11 valamint ismeretlen minőségben lévő emberek. Hivatkozás történik a jászok kiváltságos jogaira, ami körül annyi félreértés van a különböző írásokban.

12 Kitűnik a határ "egykori elszántása" szófordulatból az is, hogy mind Négyszálláson, mind Apáti szálláson már 1393 előtt véglegesen megültek a jászok. 27. Kaplai János országbíró parancsa a budai káptalanhoz Halápi István bevezetésére és beiktatására Tiszaszeg falubirtok fele részébe 1395. február 13. u

1 "Kaplai [de Kapla] János - Zsigmond úr, Isten kegyelméből Magyarország királyának az országbírója

2 - a budai egyház káptalanjában lévő tisztelendő barátainak tisztelettel békés barátságot [kíván]; Előadta nekünk Halápi [de Halaph] Ivánka fia István, hogy ő a Hevesujvár vármegyében, a Tisza folyó mellett lévő Szeg nevű falubirtok

3 fele részébe [in dominium medietatis possessionis Zeeg vocate Juxta fluvium Tycie in comitatu Heueswyuariensi existentis] - az őt illetőt birtokosztállyal megosztva - örökségi jogon és törvényesen akarna bejutni; Emiatt a jelenlegi [levelünkkel] szorgalmasan kérjük barátságtokat, miszerint küldjetek ki egy embert közhitelű bizonyságként, akinek jelenlétében Szűcsi [de Zenteh]

4 Bertalan mester, vagy Vényi [de Wen] András, akár Bezeri [de Bezer] Pál fia István, a fent mondott Szűcsi László, vagy Liszkai [de Lizkou] Benedek fia Miklós, netán Vanyarci [de Vanyarch] Henrik fia Tamás - mások jelenlétében - [mint] királyi ember a fent jelzett Szeg falubirtok fele része helyszínére érkezve, az oda törvényesen Az eredeti szövegben "officialis", tehát itt nem jász közjogi méltóságról van szó, hanem a királyi udvar gazdasági ügyeinek intézőjéről. ' Az általunk ismert oklevelekből a kiváltságuk így fogalmazható meg: jobbágyok voltak, de a szolgáltatásokat pénzben megválthatták (taksás jobbágyok), ezenkívül az egész ország területén mentesek voltak az út- és hídvám alól. Kihagytunk 2 1/6 oklevélsort, az 1395. április 3-án kelt, kiváltságos levél formájában kiadott dokumentum bevezető részét. Zsigmond 1387. március 31 és 1437. december 9 között volt magyar király, Kaplai János pedig először 1385. október 13 és 1386, másodszor pedig 1382. március 12 és 1395. május 15 között volt országbíró. Tiszaszeg a múlt században veszítette el önálló létét, de a folyamat kb. 1715-ben kezdődött a szentiványiak határfoglalásával, Szöghalom környékén. 1715 után hosszú ideig Szentiványt és Tiszaszeget csak egy utca és a Miller vize választotta el. A két lakott hely egyesítésekor - Besenyszög elnevezést kapván - végképpen elenyészett. Más oklevél alapján biztosan lehet tartani a Szűcsi nevezetet. A kiváltságos levélbe bemásoló személy feltehetően tévesen olvasta ki a "de Zeuch" szöveget. Szűcsi nevű falu ma is létezik Gyöngyöstől nyugatra. 324