Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

cselédség "víg zeneszó és a haza éltetése mellett, dús áldomásra gyűlt össze a gróf lovászháti pusztájára." Gr. Nemes János és neje gr. Csáky Katalin tiszaabádi uradalmában 18-án uradalmának tisztjei és cselédsége részére rendezett ünnepséget. Erre az alkalomra minden családfő 2 kg húst, 2 liter bort kapott. A népünnepély 7 órakor ért véget, "amikor a kegyes gróf figyelmezteté a gyerekeket, legyenek vallásosak, szeressék az Istent, a királyt és a hazát. ..." A tisztek 50-Ft, az írnokok 30-30 forintot kaptak, hogy megtekinthessék az országos kiállítást, ezen kívül a gróf lehetővé tette, hogy 20 jótanuló diák és egy tanító is felutazhasson Budapestre a kiállításra.

42 A helyhatóságok által rendezett ünnepségek tagolódása fő vonásaiban megegyezett a népiskolákéval. Első esemény ez esetben is a hálaadó istentiszteleten való részvétel volt, másodikként a képviselő testület díszközgyűlését tartották meg, - végül, általában népünnepélyt vagy díszebédet, - vagy e záró részben mindkettőt megrendezték. Az ünnepségek megtartását a belügyminiszternek a törvényhatóságokhoz küldött leirata kezdeményezte, amely tulajdonképpen elrendelte, hogy 1896 májusának első felében minden törvényhatóságnak ünnepélyes közgyűlést kell tartani. A megyei közgyűlés a február 13-i rendkívüli ülésén foglalkozott a miniszteri leirat végrehajtásával. A meghozott határozatában a megyei közgyűlés előkészítésére Bagossi Károly alispán elnökletével egy 10 tagú előkészítő bizottságot bízott meg azzal, hogy a gyűlés programtervezetét a márciusban következő közgyűlésre készítse el. Ezen túl rendelkezett a tekintetben is, hogy május 10-én, amikor "... az egész országban, minden hitfelekezetnél hálaadó isteni tiszteletet fognak tartani, ezen isteni tiszteleteket következőleg - a városok és községek képviselő testületei - ünnepélyes közgyűléseket tartsanak. ..." A határozat kéri a helyhatóságokat, hogy ennek programját a legközelebbi ülésen határozzák meg. Befejezésül a határozat ezzel a megfogalmazással ill. elvárással zárul: "A törvényhatósági bizottság örömmel látná, ha ... a képviselő testületek ezen ünnepélyes alkalommal a magyar haza fennmaradása és fönnállása fölött érzett hazafias örömüket... erejéhez mért hazafias vagy kulturális alapítvány létesítésével is megörökítenék és ennek elhatározását az ünnepélyes közgyűlés programjába felvennék. "

43 A népünnepélyek dolgában tehát a határozat nem rendelkezett, de bizonyosan történt olyan intézkedés, amely az ünnepség e populáris jellegének biztosítását is kezdeményezte. A helyhatóságok programjaikat már márciusban elkészítették, s a községek azokat a főszolgabírói hivataloknak ill. a városokkal együtt a megyének megküldték. Megyei Lapok, 1896. május 17., 24. SZML Alisp. ir. 35880/1896. sz. 31