Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.

Felekezet Tanulók száma % Érettségizettek száma % Katolikus 2965 76,4 504 74,2 Református 241 6,2 36 5,3 Evangélikus 43 1,1 6 0,9 Izraelita 580 14,9 130 19,1 Görög katolikus 35 0,9 2 Egyéb, ismeretlen 19 0,5 2 A táblázatból kitűnik, hogy az abszolút katolikus többségű gimnáziumban komoly szerep jutott a többi képviselt felekezet tanulóinak is. A felekezethez való tartozás számos esetben befolyásolta a tanulók előrehaladását, ami a katolikus-izraelita összevetésben érzékelhető a legjobban. Közelebbről megvizsgálva a két leginkább összehasonlítható csoport: a kiskereskedő és az értelmiségi hátterű tanulók előmenetelét a következőkre jutunk. Az izraelita kiskereskedő apák gyerekei jobban haladtak előre, mint a katolikusoké. A katolikusok többen startolnak, mint az izraeliták, a negyedik osztályig való eljutásuk közel azonos, de az izraelita vallású tanulók sokkal nagyobb arányban tettek érettségit. (Izraelita 23 %, katolikus 11,4%) Másfajta sajátosságok figyelhetők meg az értelmiségiek esetében. A vizsgált populáción belül lényegesen nagyobb volt az izraelita (18,3 %), mint a katolikus tanulók aránya. (9,6). Az előmenetel terén azonban az izraelita tanulók teljesítményei mérsékeltebbek voltak, mint a kiskereskedők esetében. Nevezetesen itt is magasabb a katolikusok beiratkozási arányszáma (43 - 37,7 %), az izraeliták teljesítménye negyedik osztályban valamivel meghaladja a katolikusokét (35,8 - 34,2 %) és az érettségi idején is mutatkozik némi előnyük. (22,7 - 26,4 %) Úgy tűnik az érettségi letétele mind a katolikusok, mind a zsidók esetében sokkal természetesebb volt, mint a felfelé mobilitást megcélzó kereskedő apák fiai esetében. Zárszó A magyar városfejlődésben - gazdasági tényezőkhöz mérhető - komoly szerepük volt a helyi oktatáspolitikai programoknak és a legképzettebb rétegek aspirációinak. - A helyi oktatáspolitikák nagymértékben függtek a városlakók foglalkozási státuszától és a helyi elit felkészültségétől. A magyar városok iskolalétesítési törekvései, valamint a polgárosultság foka között közvetlen összefüggések mutathatók ki. A rekrutációt vizsgálva bizonyítható, hogy az egyes társadalmi csoportokban eltérő iskolázási magatartások és modellek alakultak ki. 226