Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.
A városok imázs a és a középfokú oktatás A múlt század második felétől megindult, a század utolsó harmadától pedig felgyorsult, tőkés gazdaságra alapozott polgári fejlődés látványos átalakulást eredményezett. Az átalakulásban komoly szerepe volt az oktatás - benne a középfokú oktatás - expanziójának. Az oktatásügyben a múlt század közepéig szinte csak az egyházak szerepvállalásáról beszélhetünk, a jelzett időszakban viszont mindinkább erősödött az állami befolyás. E tanulmány keretében nincs helyünk a folyamat részletes bemutatására, néhány - részben általunk feltárt - adatsor és tény vázolásával viszont jelezni lehet a legfontosabb iskolalétesítési és fenntartási tendenciákat. Városok-* Állami Városi KatoProtesFöFőreKözép% likus táns grmnáziumok áliskolák iskolák F ö g i m n á z i u m o k összes összes Budapest 2 0 3 2 7 5 12 9,6 Törvényh atósági jogú városok 5 4 17 12 38 18 56 43,4 Rendezett tanácsú városok 6 5 24 20 55 6 61 47,0 Összesen 13 9 44 34 100 20 129 100 Adatainkból érzékelhető, hogy az állami oktatáspolitika mellett a "városi oktatáspolitikák" is érvényesültek. Az utóbbiban döntő szerepük volt az értelmiségieknek és különösen a közülük kikerült döntéshozó helyi eliteknek. Jól érzékelhető ez a gimnáziumok és más középszintű iskolák létesítésében, működtetésében és megerősítésében. Pregnánsan megmutatkozott, hogy a nagyobb és polgárosultabb város következetesen több középiskola fenntartását vállalta. E triviálisnak tekinthető összefüggés mellett további törekvések is megfigyelhetők. Az általános képzettséget nyújtó gimnáziumok esetében érzékelhető, hogy a polgárosultabb városokban - a korábban kizárólagos egyházi fenntartással szemben egyre több állami és városi iskola működött. Méginkább aláhúzza ezt a tendenciát a szakirányú képzést is felvállaló főreáliskolák térnyerése. A főreáliskolák elterjedése sokkal inkább jellemző a fővárosra és a nagyobb városokra, mintsem a többiekre. Elterjedésüket mindenképpen fokozta, hogy ezek az iskolák az általánosan képző, érettségit adó gimnáziumokkal szemben praktikusabb, "hétköznapibb" igényeket is kielégítettek. Az általánosan képző gimnáziumokkal szemben vállalkoztak arra, hogy Forrás: uaz mint 2. és MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Bp. 1988. - Akadémiai kiadó - Az áttekintésben nem szerepelnek Naszód, Szatmár, Keszthely, Kalocsa, Szarvas, Csurgó, Sárospatak és Nagykálló gimnáziumai, mert nem voltak rendezeti tanácsú városok 222
