Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.

tanulóikat a kapitalizálódásban növekvő szerepet játszó szakirányokban (könyvelés, műszaki ismeretek stb.) is felkészítik. A szülők aspirációi A vagyonosodással és a szakmai kompetenciák erőteljesebb érvényesülésével a városlakók iskoláztatási magatartásai is megváltoztak, melyet elvégzett vizsgálataink igazolnak vagy körvonalaznak. Az utóbbi években - Karády Viktor irányításával több magyar kisváros gimnáziumának tanulóiról készítettünk és készítünk részletes adatfelvételt. Három - az ország különböző részén elhelyezkedő - kisváros gimnáziumában érettségizett tanulók adatait áttekintve és összehasonlítva hozzávetőleges képet alkothatunk a különféle rétegek iskolázási aspirációiról. Az adatfelvételek különböző időszakokban készültek és a kiválasztott három helyszín foglalkozási-társadalmi karaktere is eltér egymástól. Kiválasztott helyszíneinkről megjegyzendő, hogy Sárospatak a középkor óta fontos református iskolacentrum, Balassagyarmat közigazgatási központ és hivatalnokváros, míg Jászberény tipikus mezőváros. Az apa foglalkozása Az érettségizettek közül Sárospatak Balassagyarmat Jászberény 1857-60 1908-1930 1911-1948 N131 N605 N680 Szám % Szám % Szám % Földműves 23 18 18 3 105 15 Birtokos földművelő 6 1 51 8 Munkás 12 2 23 3 Szakmunkás 5 1 27 4 Művezető 8 1 7 1 Kishivatalnok 76 13 42 6 Kisiparos 14 11 63 10 51 7 Kiskereskedő 89 15 90 13 Tisztviselő 2 10 Magánhivatalnok 20 3 15 2 Magas magánhivatalnok 6 1 9 1 Magasabb közhivatalnok 71 12 53 8 Tiszt 18 3 22 3 Pap 25 19 10 2 10 1 Tanár 26 4 21 3 Tanító 7 5 27 4 30 4 Orvos 5 4 14 2 11 1 Ügyvéd 10 2 20 3 Mérnök 11 2 8 1 223