Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.

Budapest képviselőinek rétegzettsége Foglalkozás Szám % Őstermelők 0 Iparosok 42 11 Kereskedők 39 10 Értelmiségiek 236 59 Vagyonukból élők 83 21 Összesen 400 100 Az erőteljes polgárosodási-intellektualizálódási tendenciákat mutató Budapesthez képest meglehetősen vegyes a "középkategóriájú" települések helyzete. Az utóbbiak állapotát néhány tipikusnak tekintett város kiemelésével is jól lehet érzékeltetni. A közigazgatási, egyházi vagy egyéb centrumnak számító ún. törvényhatósági városok egy részének jellemzője a magas értelmiségi képviselet, melyhez alacsony földtulajdonosi részesedés párosul. (Kolozsvár 64 - 3,6 %, Győr 42,4 - 6,3, Miskolc 46,3 - 6,2) Bizonyos esetekben mindehhez az iparhoz és kereskedelemhez kötődő képviselők közötti magas arány társult (Győr, Pozsony). Az ugyanehhez a kategóriához tartozó magyar városok között megannyi ellentétes példa is akadt. Sok városban a földtulajdonosok uralták a testületeket az értelmiségiekkel szemben vagy a két csoport képviselete hasonló nagyságrendű volt. (Szabadka 57,4 - 24,4, Kecskemét 39,5 - 35,4) A kisebb városoknak számító ún. rendezett tanácsúak esetében ettől is szórtabban érvényesült a különféle rétegek képviseletének dominanciája, hiszen ugyanúgy akadtak iparos-értelmiségi (Veszprém 34,8 - 31,5 %), mint tisztán értelmiségi (Eperjes 53 %) és földtulajdonos dominanciája (Jászberény 62 %, Gyula 46,5 %, Érsekújvár 36,5 %) városok.

4 Helységek Értelmiségiek Őstermelők Iparosok Kereskedí Pozsony 30 83 24,4 17,8 Györ 42,4 6,3 22,9 27,1 Kecskemét 35,4 39,5 10,1 12,3 Miskolc 46,3 6,2 19,8 14,2 Szabadka 24,4 57,8 10,6 9,7 Kolozsvár 64 3,6 9,9 8.1 Érsekújvár 26 36,5 15,4 11,5 Veszprém 31,5 9,8 34,8 12 Jászberény 20 62 8 4,5 Eperjes 53 3,8 10,8 15,4 Gyula 24 46,5 18 6,5 Brassó 36,5 4 21 19,5 221