Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.
1. A kapitalizálódó nagyváros (Budapest). 2. Középvárosok (törvényhatósági jogú városok) 3. Kisvárosok (rendezett tanácsú városok) A fenti típusok elsősorban gazdasági-demográfiai mutatókkal körvonalazhatók, de a jelzett átalakulási folyamatokat tovább színezte, erőteljesen befolyásolta az iskolázottság presztízsének folyamatosan érvényesülő növekedése. Megállapítható, hogy a helyi társadalmak működésében és irányításában fokozatosan növekedett a magasan képzett szakemberek szerepe. Az előbbi megállapítás bizonyítására egy, a századforduló idejéből származó, 138 magyar város képviselőinek foglalkozási összetételét tükröző adatfelvételt választottunk. 3 Ebből a statisztikából jól kivehetők a képzés presztízsének növekedését jelző tendenciák. A diplomás értelmiségiek súlyának növekedése meggyőző módon mutatkozott meg a városok döntéshozó testületeiben a képviselő-testületekben. A magyar városok képviselőtestületeinek rétegzettsége Foglalkozás Szám % Értelmiségi és szabad foglalkozású Őstermelő Iparos Kereskedő Vagyonából él Összesen Megállapítható, hogy a századforduló idején a képviselők egyharmada valamilyen diplomával vagy ahhoz hasonló végzettséggel rendelkezett. A táblázat adataiból ugyanakkor az is jól érzékelhető, hogy más foglalkozási csoportok részesedése is erőteljes volt. A sok esetben analfabéta földműves és a szakmájában elismert mérnök vagy orvos együttes jelenléte azt is érzékelteti, hogy a testületek összetétele szélsőségeket felmutató - változatokat mutatott. Az adatokat közelebbről vizsgálva megállapítható, hogy a diplomások jelentősebb vagy csekélyebb száma korrelál az előbb ismertetett típusokkal. Eszerint a városfejlődési hierarchiában az értelmiségiek részesedése legalább olyan erős determináns, mint az imént említett gazdasági és demográfiai tényezők. így megkülönböztetett helyzetűnek minősülő Budapest esetében megállapítható, hogy ott az értelmiségi képviselők részesedése csaknem kétszerese volt az országos átlagnak. Nem kevésbé szembetűnő, hogy a földbitokosoknak és földműveseknek a fővárosban már 100 évvel ezelőtt sem jutott képviselet. Pedig az ország bizonyos térségeiben ők adták a városi képviselők többségét. 4929 33 4209 28 2524 17 1841 12 1506 10 15009 100 3 A magyar városok statisztikai évkönyve. Bp. 1912. *220
