Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon / 219. o.
PETHŐ LÁSZLÓ A KÖZÉPISKOLÁK SZEREPE ÉS A VÁROSI ELIT MAGYARORSZÁGON ( UTÁNPÓTLÁS, REKTURÁCIÓ ÉS HELYI OKTATÁSPOLITIKA ) l A társadalom életében megkülönböztetett szerepet játszó városok működése és az iskolázás összefüggése viszonylag kevés figyelmet kapott a magyar település-, illetve oktatástörténeti szakirodalomban. A modernizációra és a polgárosodásra irányuló kutatások nagyon sok tényanyagot tártak fel, vázolták a magyaroszági városfejlődés legfontosabb eredőit. Hasonló mondható el az oktatástörténeti kutatásokról, amelyek szintén elismerésre méltó eredményeket produkáltak. Mindezek fényében ugyancsak problematikus, hogy a két terület eredményei nem kapcsolódtak össze, hanem sokkal inkább elhaladtak egymás mellett. Külön-külön nagyon sok kutató foglalkozott a különféle városfejlődési trendekkel, de a városok, illetve abban az oktatási intézmények szerepe, illetve a két tényező kölcsönhatása nem kapott igazán figyelmet. 2 A társadalomtörténeti kutatások eredményei A magyar városok fejlődésének történetét áttekintő munkák megvilágították a hazai városfejlődés legfontosabb tényezőit. Egyes kutatók a gazdasági életben fontos szerepet játszó legnagyobb adófizetők szerepét vizsgálták és elemezték. A magyar városok kapitalizálódásában döntő szerepet játszó politikai és gazdasági elit csoportok helyzetének áttekintésére és szerepére is többen vállalkoztak. A hivatkozott munkák együttes konklúziója, hogy a múlt század utolsó évtizedeiben meginduló, nekilendülő urbanizációs folyamatokban megkülönböztetett helyük volt a helyi társadalmak iparban, kereskedelemben és más modern gazdasági ágakban érdekelt legvagyonosabb rétegeinek. Velük szemben a földtulajdonosok, a parasztok, a földhaszonra koncentrálok inkább csak a mezővárosokat konzerválták. A hivatkozott elemzések alapján három átalakulási-fejlődési típus jelölhető meg: A kutatás az OTKA 17.852. sz. támogatásával folyik. Többek között Bácskai Vera, Beluszky Pál, Gyimesi István, Mészáros István és Tímár Lajos kutatásaira utalok 219
