Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Az útügyi igazgatás kialakulása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 181. o.

A fenti táblázatból megállapítható, hogy a közúti alap bevétele a megye megalakulásától a századfordulóig több mint nyolcszorosára emelkedett. Az 1890. évi te. által behozott útadó a megyében nem okozott olyan nagy változást mint azt várni lehetett, ennek oka az volt, hogy a megyében a közmunka váltság összege az úttörvény előtt körülbelül az állami egyenes adók 10 %-ának felelt meg. így a törvénycikk lényeges változást csak a minimummal terhelt útadófizetőkre jelentett, ők az alsó határt (3 kézi napszámot) az egyenes adójuk 10 %-ának nagyságától függetlenül kényszerültek teljesíteni. Az úttörvény a közmunkát a vicinális és közdűlő utak fenntartására írta elő. A lakosok a községi közmunka tartozás teljesítéséről az éves összeírások alkalmával nyilatkoztak, amely szerint igás vagy kézi ledolgozást választottak. A község képviselőtestülete szükség esetén a közmunka tartozás felének kötelező megváltását rendelhette el. Az 1893-as községi közmunka szabályrendelet szerint egy kézi napszám váltsága 30-50 krajcár, egy igásnap 1,5 Forintban nyert meghatározást. Négy kézi napszámnak 2 m

3 középszilárdságú kő aprítása felelt meg, a 3 kézi napszámra 9-12 m

3 földmozgatást írtak elő, a napi munkaidőt április 15-től szeptember 15-ig 9 órában, azon túl 8 órában határozták meg. A váltságdíjat közadók módjára a községi pénztárba fizették, igazolását a személyre szóló és pontosan vezetett közmunka könyvecskébe írták be. A természetben leszolgált közmunkák igazolására a községi útkaparó által tett bejegyzés szolgált. A közmunkáknak ez a rendezése lényegében 1920-ig élt, amikor a XXVII. te. módosította a közúti törvényt.

35 A megye területén átvonuló állami utak építéséhez a törvényhatóság a következő mértékben járult hozzá. Az I. alföldi transzverzális út építésénél Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 7.300 Ft hozzájárulást adott. A további költségekre 132.600 Ft hitelt vettek fel, majd a többletköltségekre még 553 Ft-ot szavaztak meg. Az első megyén átvonuló állami út építéséhez tehát összesen 140.45 3 Ft hozzájárulást adott a törvényhatóság. Mindezek mellett az út nyomvonalába eső kisajátított földterületek birtokosait szintén a megye kártalanította.

36 A II. alföldi transzverzális műútnak a megyére eső 72 km-es rész kiépítésére 648.000 Ft-ot irányoztak elő, az útvonal fenntartására pedig évenként 22.500 Ft-ot. A minisztérium a fenntartási hozzájárulást kevésnek ítélte meg, így kérték a megyét, hogy az állami út fenntartási költségeihez 100.000 Koronával járuljanak hozzá. A törvényhatóság azonban az időközben megindult vármegyei kőútépítések miatt 62.000 Koronánál nem tudott többet adni.

37 A törvényhatósági közutak építésének, fenntartásának és kezelésének költségeit a törvény alapján létesített Törvényhatósági útalapok bevételeiből fedezték. JNSZ1893.5. SZMLTörv. Biz. ir. Közgy. jkv. 71/1894.; SZMLAlisp. ir. 5205/1925. JNSZ m.L. 1897. aug. 8. 63. sz. 195