Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Az útügyi igazgatás kialakulása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 181. o.

A bevételek hasonlóan alakultak az országos helyzetnél leírtakhoz. Az útalap bevételei azonban még így sem fedezték a megyei utak kiépítésének költségeit. Ezért a nagy kőutépítések idején a megye hitelt vett fel, és még segélyt is kért a minisztertől. 1899-ben a kereskedelmi miniszter értesítette a törvényhatóságot, hogy 10 éven keresztül 30.000 Ft segélyt nyújt. Megengedte az építkezéshez szükséges kő- és kavicsanyag szállítását az állami tarcali kőbányájából, kedvezményes szállítással 7 cr/kocsi km díjtétellel.

38 A megye az építkezéshez felvett még 2 millió Korona kölcsönt, melynek törlesztésére évi útadóját 50 évre előre lekötötte.

39 Számítottak még az érdekelt községek hozzájárulására is, ezek ugyanis a hozzájárulás arányában kapták meg az útvonal hosszát. A kőúthálózat előre meghatározott program szerint épült, 1900-1905-ig 304 km kőút építését vették tervbe. Az első három évben (1900-1902) 142 km a következő három évben (1903-1905) 162 km út kövezését akarták végrehajtani. Az építkezések 1901-ben megindultak és folyamatosan haladtak 1914-ig, amikor az első világháború megakadályozta a további útépítéseket.

40 ÖSSZEGZÉS Jász-Nagykun-Szolnok megye 1876-os megalakulását követő években erőteljes úthálózat fejlesztés indult. A megye egységes területe óriási előnyt jelentett. Egységes útügyi törvény hiányában 1883-ban a megye kezdeményezte helyi rendelet kiadásával az útügy rendezését. Az úttörő kezdeményezés azonban csak részleges eredményre vezetett, ezt a kérdést csak országos törvénnyel lehetett rendezni. Az útügyi igazgatás szervezetének kialakítására is történtek kísérletek (közmunka tanács) de egyetlen szervezettel nem lehetett megoldani az utak fejlesztésének bonyolult kérdését. Az 1890-es útügyi törvény megoldotta a problémák jelentős részét. Bizonyítja ezt, hogy a törvényt követő negyedszázadban hatalmas méretű útépítések indultak meg. Még Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1890-ben a törvényhatósági utaknak csak 9,3 %-a kiépített, addig 1910-re ez az arány 95 %-ra módosult. J5 SZMLTörv. Biz. ir. Közgy. jkv. 218/1899. 39 JNSZm. L. 1900. jún. 25. 7. sz. 40 JNSZm. L. 1901. jún. 20. 49. sz. A tanulmányban közölt pénznemek az ezüstalapú forint (váltópénze a krajcár 1 fit = 100 kr) 1857-től volt érvényben. 1900. január elsején az aranyalapú korona (váltópénze a fillér) lépett a helyébe. Az aranyalapú korona értékben kb. a forint 50 %-át hordozta. 196