Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Az útügyi igazgatás kialakulása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 181. o.

A törvény a városok és községek belterületi útjait nem tekintette közútnak, nem gondoskodott azok építéséről, fenntartásáról, sem igazgatásuk megszervezéséről. Ez a probléma szinte teljes egészében a települések önkormányzatára hárult.

15 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az 1890. I. te. alapján a megyei utakkal kapcsolatos ügyintézés az alispán kezében összpontosult. A vicinális utak hálózatának megállapítása szintén az alispán feladata volt. A műszaki szolgálatot a megyében is az államépítészeti hivatal végezte. A törvényhatósági utak hálózatának megállapítását a Törvényhatósági Bizottság végezte. A vármegyei utakkal együtt kezelték a vasúti "hozzájáró utakat". A törvényhatósági úthálózat időszakonként történő megállapítását később egy újonnan szervezett bizottságra bízták. A megyei utak hálózatát két évenként, később évenként állapította meg a közgyűlés.

16 A vicinális utak igazgatási feladatait a vicinális útibizottság látta el, élén a járási főszolgabíró állt. Eredetileg a rendezett tanácsú városok és a járások együtt alkottak egy útibizottságot, a megye alispánja ezt 35.914/1897. sz. határozatával úgy módosította, hogy minden város és minden járás külön képezzen egy útibizottságot. A bizottságok száma így emelkedett hétről tizenkettőre. A szervezet tagságát az érdekelt községek képviselőtestületének küldöttei alkották.

17 Az utak építésekor a házilagos - a megyei államépítészeti hivatal által kivitelezett munkák mellett egyre jobban elterjedt a tőkés vállalkozók által végzett útépítés. Ez utóbbinál az útépítés terveit az államépítészeti hivatal készítette el, majd versenytárgyalás útján a legkedvezőbb árajánlatot tevő vállalkozónak adták, aki a munkát a felfogadott kubikosokkal, fuvarosokkal elvégeztette.

18 A törvényhatósági és vicinális utak jegyzéke 1892-ben került a megyei közgyűlés elé. Az úttörvény utáni első vármegyei úthálózatba 55 út került, 852,094 km hosszban. A vicinális utak száma 134, összes hossza 1.153,833 km volt.

19 A közdűlő utak hálózatát a megyében a községi képviselőtestületek készítették el. A felügyeletet az útfajta felett a főszolgabírák gyakorolták, akik minden évben jelentést tettek az alispánnak a közdűlő utak hálózatáról.

20 Egy nagyobb szabású úthálózat fejlesztés már 1896-ban felvetődött a törvényhatóság közgyűlésein. Horthy István és Lorinczy István azt a javaslatot 15 HANZÉLY J. 1960. 89-90. 16 SZML Törv. Biz. ir. Közgy. jkv. 223/1892. 17 BAGOSSI Károly: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának rendszeres jelentése az 1896-1901. évekről. Szolnok, 1901. 77. 18 SZML Törv. Biz. ir. Közgy. jkv. 278/1882. 19 SZML Törv. Biz. ir. Közgy. jkv. 223/1892. 20 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közúti szabályrendelete 1893. Szolnok, 1893. (Továbbiakban: JNSZ 1893) 154. 190