Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

várost érintő gazdasági ügyekben volt eltérés. Míg a balközép programjában modern elképzelések, iparosítás, vasútépítés, téglagyár létesítése szerepelt, a Deák-párt konzervatívabb szemléletébe ezek a kezdeményezések nem illettek bele. A balközép hívei elsősorban a kevésbé vagyonos választók közül kerültek ki, a Deák-párt szavazói pedig inkább a nagygazdák voltak. 31 A balközép program helyi megfogalmazásában és gyakorlati megvalósításában ezekben az években kétségkívül Sipos Orbáné volt a vezető szerep Jászberényben, aki ugyanakkor a Jászkun Kerületnél a balközép párt elnöki tisztét is betöltötte. A városban tevékenysége nyomán igen nagy tisztelet övezte személyét. Az 1865-ös országgyűlési követválasztáson egyedüli jelöltként indult, és ellenszavazat nélkül választották képviselővé.

32 Sikeres országgyűlési szereplése pedig még inkább fokozta a személye iránti elismerést és megbecsülést. Képviselőségének már az első ciklusában a szűkebb hazáját érintő két jelentős kérdésben is többször felszólalt az országgyűlésben. Ezek egyike a térség egészének fejlődését befolyásoló Hatvan-szolnoki vasútvonal építése volt. A vasútépítés terve először 1863-ban a nagy ínség kapcsán merült fel. Megvalósítása ekkor részben a munkalehetőség biztosítása miatt lett volna fontos, ugyanakkor segítette volna a fa és szén eljuttatását az Alföldre. Már ekkor tárgyalásokat folytattak a Szent István Társulattal az építkezésről, amit az érintett jászsági települések mindegyike támogatott. Sipos Orbán tagja volt annak a bizottságnak amely az érintett községek statisztikai adatainak összegyűjtését kapta feladatul.

33 Ezt követően csak 1868-ban került ismét napirendre a kérdés, amikor a jászberényi tanácsülésen határozatot hoztak a vasútvonal megépítéséről.

34 Sipos Orbán közbenjárásának köszönhetően a képviselőház 1868. december 5-én elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot, és 2 millió forintot szavazott meg a vasútépítésre.

35 Időközben azonban váratlanul Hatvan-Cegléd irányába változtatták meg a tervezett vonalat. Jászberényben népgyűlést tartottak, ahová hazahívták követüket, Sípos Orbánt is, és az eredeti terv megvalósítását követelték. 120 fős küldöttséget választottak, akiknek feladata volt az országgyűlési képviselők meggyőzése.

36 Sipos Orbán kapcsolatait, s a sajtó nyilvánosságát is felhasználva igen sokat tett az ügyért, s több alkalommal felszólalt, interpellált a képviselőházban is a vasútépítés érdeké51 CSEHG. 1986.45-47. 32 Uo. 45. 33 SZML Jászkun Kerületi ínségügyi iratok 5/1863., 13/1863. sz. 34 BLÉNESSYJ. 1942. 12. 35 Uo. 13. 3 Jász-Kunság, 1869. november 21.; CSEH Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megye területén. In: Zounuk 9. Szolnok, 1994. 154