Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926 / 147. o.

ben.

37 Jelentős szerepet játszott abban, hogy 1870-ben az országgyűlés végül megszavazta a szükséges összeget, s hamarosan az eredeti terveknek megfelelően kezdődhetett el az építkezés. A vasútvonal 1873-ra készült el. Bár a kedvezőtlen időjárás miatt az ünnepélyes megnyitó elmaradt, a lakosok bizonyára így is átérezték annak jelentőségét, amikor február közepén "zord időben robogott be az első vonat Jászberénybe, a fejlődés és a fellendülés lehetőségét hozva magával"^* Sipos Orbán országgyűlési képviselőségének első ciklusára esett az ún. redempcionalis per kezdete is, melyben maga is többször felszólalt a jászkunok érdekében. A jászkunsági települések nehéz gazdasági helyzete, az adóterhek növekedése, jövedelemforrást keresve szinte törvényszerűen vezetett a redempcionalis mozgalomhoz, melynek célja a jászkunok által 1745-ben kifizetett megváltási összegnek és kamatainak visszakövetelése volt.

39 A mozgalom Kiskunfélegyházáról indult, de irányítását hamarosan a kerületi székhely, Jászberény vette át. 1868. május 8-án a képviselőtestületi ülésen Koór János képviselő ismertette a redempcionalis összeg visszakövetelésével kapcsolatos tervezetet.

40 Ekkor döntöttek arról, hogy az országgyűléshez feliratot intéznek a váltságösszeg valamilyen formában történő visszatérítése érdekében. A petíciót Sipos Orbán terjesztette elő az országgyűlésben 1868. május 11-én.

41 A jászkun követekkel együtt több alkalommal is felszólalt a képviselőházban a kártérítés ügyében, konkrét eredményt azonban nem sikerült elérni. A vitában Deák Ferenc is felszólalt, aki azt javasolta, hogy külön törvénycikkben tárgyalják a jászkunok ügyét.

42 Bár jogilag a követelés helytálló volt, mégis a polgári korban igen ellentmondásosnak tűnt a több mint száz évvel korábbi megváltási összeg visszakövetelése. Ennek ellenére a későbbi évek során - különösen a nagy politikai változások idején - többször is felerősödött ez a mozgalom.

43 Jász-Kunság, 1869. június 27. Teljes terjedelméből ismerteti a hozzászólást.; BLÉNESSY J. 1942. 13-14. BLÉNESSY J. 1942. 14. A széleskörű akció jogalapját az indoklás szerint az 1715. XXXIV. te. képezte, mely szerint a jászkunok megváltásának összege fele részben a rendeket, fele részben az uralkodót teriieü. A jászkunok 1745-ben ezt az összeget mintegy megelőlegezték a kincstárnak. Mivel az 1715-ös törvényt nem hatálytalanították, a jászkunok szerint elévülésről nem lehet szó. KISS József: Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a mülenmumig. (1867-1895.) Bp. 1968. 40-49. SZML Jászberény Közgy. jkv. 1868. 36-37.; Idézi: KISS J. 1968. 41. Országgyűlési Képviselőházi Napló 1865-68. m. 238. Uo. VTH. 265-266.; KISS J. 1968. 44-45.; CSEH G. 1986. 48-49. Pl.: A kiegyezés, Tisza Kálmán hatalomra jutása, 1906-ban a koalíciós kormány időszaka. CSEH G. 1986. 48. 155