Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.

ezen törvényhatóság nem fog valami nagymértékben részt venni." Megemlíti azt is, hogy a Vágó-féle történelmi felvonulásban a megye részt vesz, ennek előkészítésére a közgyűlés tagjaiból külön bizottság alakult, "...de hogy ez mit fog tenni, arról fogalmam sincs." Végül arról is szól, hogy a megye csatlakozott a Magyar Nemzeti Alapítványhoz, vállalva 10 éven át 1 %-os pótadóval történő támogatását, azonban amikor az 1895-re esedékes adó ügye döntésre került, a közgyűlés nem szavazta meg, "A múlt ínséges év nagyon lelohasztotta a lelkesedést." -írja az alispán.

9 A Zemplén megyei elgondolás lényegét maga a kormányzat is magáévá tette, sőt továbbfejlesztette. Perczel Mór belügyminiszter 1895. december 12-én leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben egyértelműen meghatározta a bandériumok szervezését, szerepét és feladatát:

10 "A magyar állam ezeréves fennállásának emlékére a jövő év folyamán tartandó ünnepélyek Ó Császári és Apostoli Királyi felsége legmagasabb szentesítésével ellátott tervezetének legjelentősebb részét és a rendezendő ünnepélyek tulajdonképpeni középpontját a koronázás évfordulóján, június hó 8-án végbemenő hódoló felvonulás képezi. Az 0 Felsége előtt a budai királyi várlakban a legmagasabb uralkodóház fenséges férfi és női tagjai jelenlétében elvonuló menetet megnyitni a magyar törvényhatóságok és Horvát-Szlavón országok bandériumainak van fenntartva, - ezeket követik a törvényhozó testület mindkét házának tagjai díszfogatokon, a koronázás alkalmával szokásos 11 országos zászlóvivő elölovaglása mellett." A leirat arra is utal, hogy a magyar törvényhatóságok bandériumainak élén a belügyminiszter, a horvát-szlavonországiaknál pedig a társországok bánja lovagol. A díszmenet útvonala: Budavár, Nagyboldogasszony (Mátyás-) templom, innen, csatlakozva menethez a koronázási jelvényeket szállító hatlovas díszhintó, a már részben felépült Országház épülete. Nyilvánvaló, hogy a millenniumi ünnepségsorozat e rendezvényének politikai üzenetet szántak a szervezők, de maga az uralkodó is. Nevezetesen, demonstrálni a birodalom egységét, szilárdságát, belső békéjét, valamint a magyarok föltétlen hűségét és megelégedettségét. A belügyminiszteri leiratban foglaltakhoz a megyei közgyűlés "hazafias lelkesedéssel" csatlakozott, s a december 16-án tartott ülésén a bandérium megszervezésére tagjai közül, élén a főispánnal 11 tagú bizottságot alakított. Érdemes megjegyezni, hogy a bizottságot a megye legjelentősebb földbirtokosai alkották.

J * A bandérium szervezése kapcsán a kezdeti időben bizonytalanság volt tapasztalható, de nemcsak a megyében. Liptó vármegye pl. levélben fordult minden törvényhatósághoz, Temesvár ugyancsak, abból a célból, hogy hasznosítható információkat SZMLAnsp. ir. 30901/1895. sz. >Uo. 34457/1895. sz. Uo. A bizottság tagjai. Bagossi Károly alispán, dr. gr. Almásy Imre, gr. Bolza József, Fáy Béla, Horthy Zoltán, Kövér János, Magyari Kossá Béla, dr. Magyari Kossá Géza, Návay Kálmán, gr. Szapáry György. 12