Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez / 9. o.
E két utóbbi elgondolás végül is pénzügyi nehézségek miatt nem valósulhatott meg. A megye valamennyi települése bekapcsolódott a millennium alkalmára meghirdetett emlékfák ültetésének mozgalmába. Ennek eredménye, hogy 1896 tavaszáig mintegy 10.000 fát ültettek el, emellett Jászkiséren, Karcagon és Kisújszálláson nagyobb területek erdősítését határozták el. 6 A továbbiakban részletesen szólunk azokról a kezdeményezésekről, eseményekről, amelyekkel a millennium jegyében, az alkalomhoz illően kívántak emléket állítani, ill. emlékezetessé, élményszerűvé tenni a nevezetes évfordulót. Ezek fontosságát az jelenti, hogy megvalósulásuk alapvetően a megye egészét érintette. 1., A VARMEGYEI BANDÉRIUM MEGSZERVEZÉSE ÉS BEMUTATÁSA A megye millenáris, ünnepi jellegű eseményei, mozgalmai között az egyik legkiemelkedőbb volt a vármegyei bandérium alkalmi újjászervezése. A dolog nem eredeti, elsőként 1895 májusában a Zemplén vármegyei közgyűlés kereste meg a megyét hasonló kezdeményezéssel. A zempléniek elképzelésének lényege, "hogy amidőn ezredéves fennállásunkat ünnepeljük, a törvényhatóságok külsőleg is dokumentálják alkotmányi fontosságukat és egyszersmind a múlt iránti kegyelet adóját is róják le. Ezt pedig úgy vélem megvalósítani és emlékezetessé tenni, hogy valamint Árpád fejedelem a honfoglaláskor seregét az egyes várakban szétosztotta, most ezen sereg 1000 év után, ha nem is egy tömegében, hanem képviseletei számarányban gyűljön össze ős Budavárában, és minden ünnepi díszmenetben, mely az ezredéves ünnepség alkalmával lesz rendezve, és amelyen a koronás király meg fog jelenni, ez képezze testőrségét." - fogalmazott a közgyűlésen az ügy előterjesztője. 7 Ezt az ún. testőrséget minden vármegye és törvényhatósággal felruházott (szabad királyi) város 5-15 taggal alkotná, saját zászlójukkal, az általuk elképzelt ruházatban és felszerszámozott lóval. Kérték a megye állásfoglalását, hogy a terv részletes kidolgozását a megyék képviselőivel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szervezésében Budapesten minél előbb elvégezhessék. A zempléniek elképzeléséhez a megye is csatlakozott, s az előkészítő bizottságba Bagossi Károlyt küldték ki. 8 1895 november elején Békés megye alispánja érdeklődött, hogy Szolnokon elfogadták-e a zempléniek indítványát, továbbá, milyen jelentősebb előkészületek történtek a millenniumi ünnepségekkel kapcsolatban. Válaszában Bagossi alispán arról ír, hogy támogatják a zempléniek elképzelését, de "a milleneumi ünnepségekben Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok (Továbbiakban: Megyei Lapok) 1896. szeptember 3. 7 SZML Alisp. ir. 15233/1895. sz. 8 SZMLTörv. Biz. jkv. 15233/1895. sz. 11
