Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
ADATTÁR - Oroszi Sándor: Az első nagykunsági vadásztársulatok / 325. o.
VII. Kör és hajtó vadászatokról 42. §. Kör és hajtó vadászatok a választmány által rendeltetnek el, melyre minden tag körlevél által meghívandó. 43.§. Az ily nemű vadászatok kivitele felett a megjelenők a hely színén határoznak. 44.§. Az ilyen vadászatok költségeit azok fogják közösen viselni, kik abban résztvenni ígérkeztek, s a velők közölt felhívást ily értelemben aláírták. 45.§. A kör és hajtó vadászatok alkalmával elejtett vadak közül mindenik vadász azt, melyet egy faj béli vadból először elejtett, díj nélkül magával viheti, a többi azonban a társulaté marad, a részt vevők egymásközt elárverezik, a bejött összeg a társulati pénztárba foly. 46.§. A kör és hajtó vadászatoknál a rendet mindenki megtartani, s a rendező által kiadott utasításnak engedelmeskedni tartozik, ellenkező esetben a választmány által meghatározandó pénzbírságot fizetni köteles. VIII. A társulat vagyonáról 47.§. A társulat vagyona a közgyűlés, szorosabban a választmány felügyelete alatt áll, ebből fizettetik a haszonbér, s teljesíttetnek a társulat kiadásai. 48.§. A társulat vagyona tőkésítendő, illetőleg takarék pénztárban kamatoz-tatandó, hogy a jelenlegi haszonbér folyam lejártával a vadászati jog ezen társulat által újra kibéreltethessék. 49.§. Azon esetben, ha a társulat feloszolnék, ami különben mindig csak az újra alakításkor lehetséges, a társulatnak netalán létező vagyona hová fordításáról a közgyűlés intézkedik; ezen határozat azonban foganatosítás előtt jóváhagyás végett a nagy. mélt. magy. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendők. Szilágyi István id. társ. Elnök " Az alapszabályból kitűnik, hogy mind az egyesület működésével, mind a vadászat tényleges gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket szabályozták. Talán az első, az egyesülettel összefüggő rendelkezések nagyobb hangsúlyt is kaptak, mint a vadászatiak. Magyarázhatja ezt a társulat újdonsága, illetve az, hogy az országosan részletesen nem szabályozott egyesületi működést helyi szinten, az alapszabályokban kellett jól körülírni, pontosan meghatározni. A városi polgármester és a jászkun alkapitány útján beterjesztett vadásztársulati alapszabályt a Belügyminisztériumban láttamozták, tehát a karcagi vadásztársulat jogilag meghatározott, törvényes keretek között 1874-ben megkezdte működését. Erről a működésről azonban nincsenek adataink. Nem tudjuk, hogy a társulatnak hány tagja volt, melyik határrészt bérelték, illetve milyen vadászati 332