Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)
ADATTÁR - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó regeszták Illéssy János hagyatékából / 285. o.
a városban kocsmát tartó tüzér csak a katonáknak adhat el italt; a nemzeti katonaság eltiltatik a földek elfoglalásától és a legelőre járó marháik után fizetni kötelesek; a sóés élelmezési tisztek nem nyithatnak kocsmát; csak háború, dögvész, általános terméketlenség, szerencsétlenségek esetén lehet az árenda összegből leengedni, de nem lehet akkor, ha a kamara nem volna képes a kilátásba helyezett oltalmat biztosítani számukra; három hónapos kölcsönös felmondást kötnek ki. A másik szerződés szerint a híd jövedelmeit ezentúl a város szedi és használja, de a vámtételeket nem emelheti, albérletbe ki nem adhatja; a panaszokért a város felelős; a kamarának évi 1800 forintot fizet s ezért egyetemlegesen jótállást vállal, ha elmulasztaná, mindkét szerződés magától megszűnik; a most reparált hidat köteles jó karban tartani, az egy forintnál kisebb értékű javításokat elvégezni, amit, ha elhanyagolna, az ebből eredő nagyobb kiadásokat is viselni köteles; nem várt nagy javításokat a kamara terhére magától is elvégezhet, de kiadásait okmányilag igazolni tartozik; minthogy a híd javításához, különösen télen és jégzajláskor a szolnokiak közmunkával tartoznak hozzájárulni, ezért tőlük csak félvám szedhető, ha azonban a lakosság nem járul hozzá, jogosult a teljes vám szedése. Ez a szerződés is három hónapra kölcsönösen felmondható. (Pozs. kam lev. II sor.) 1733. október 30. A haditanácsot megkeresi a kamara, hogy miután a szolnoki vár egyik tisztje azt a házat, melyet a lakosoktól elfoglalt, visszaadni nem akarja, rendelje el a hatalmasul birtokba vett ház visszabocsátását. (Olt. conc. exp. canc. 94. sz.) 1736. Rudnyánszky József fiskális prokurátor véleménye a kamara kívánságára a Podmaniczky János által újonnan megszerzett vezsenyi révről, melyet Szolnok ügyészi város megszüntetni kér, részint szomszédsága, közelsége miatt, részint a szolnoki híd árendájának csökkentése miatt. (Olt. N.r.a. 978:21.) 1736. szeptember 11. A kancellária megkeresi az udvari kamarát, hogy közölje Fux György szolnoki sóperceptorral, hogy ne kívánja tovább is kieszközölni azoknak a gerendáknak és rudaknak költségét, amelyekből Heves vármegyében a lázadók üldöztetése alkalmával bizonyos hidat létesítettek. (Itt a Péró-féle lázadásról van szó.) November 20-án pedig a kancellária átteszi a kamarához Stephanitz Máté szolnoki éléstári főnök folyamodványát, melyben némi segélyt és élelmezési ügyekben nagyobb hatáskört kér magának. (Olt. conc. exp. canc. 108. és 79. sz.) 173 7. február 4. A kancellária válasza az udvari kamarához, hogy Földváry Mihálynak a czibakházi révre ne adassék kiváltságlevél a szolnoki vám megkárosítása miatt. (Olt. conc. exp. canc. 76 sz.) 1738. június 14. Niczky György jogügyigazgató válasza Zittkovszky István fiskális perceptor ama feljelentésére, hogy Földváry Mihály a czibakházai közbirtokosság nevében a czibakházi révjogról kiállítandó diploma iránt folyamodott őfelségéhez, ami megakadályozandó, mert a szolnoki hídvám jövedelmét károsítja: a nevezett család még Mátyás királytól nyert kiváltságot 1469-ben e révre, melyet II. Lajos 1525-ben megerősített, majd 1727-ben a család 1500 forintban megegyezett az új szerzeményi bizottsággal a falu iránt s használatába is bocsáttatott. Ulászló csak az alattomos és csalárd átjárókat, kompokat bünteti birtokelvesztéssel, de a kiváltságosakat nem lehet akadályozni, legfeljebb akkor lehetne tehát megtámadni, ha 315
