Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Bagi Gábor: A Jászkun Kerület településeinek leírása / 233. o.

összeírásának összesítő lapjait is.

4 (Ez utóbbiak néhol hiányoznak, s ezért, valamint terjedelmi okok miatt közlésüktől eltekintettünk.) Három település - a Jászságban Berény, Apáti, valamint a Kiskunságban Szabadszállás - anyaga hiányzik. Nem lehetetlen, hogy a két jász település viszonylag ép levéltárából a hiányzó válaszok még idővel előkerülnek, ám Szabadszállás esetében erre kisebb az esély. Pálffy János 1749-es összeírást előíró rendelete ugyan mind a Kerületek, mint a nádor levéltárából hiányzik, de épp a válaszok alapján következtethetünk az egyes kérdőpontokra. Általában 14 pontot tartalmaztak a beadott feleletek, bár az egyes pontokat a válaszadás során össze is kapcsolhatták. Minthogy a fő cél a településekről egységes szempontú, s főként pontos adatok szolgáltatása volt, minden esetben a főbíró, a helység nótáriusa, valamint két tanácsbeli személy a tanács épületében volt köteles megesküdni a kerületi adószedők előtt a leírtak igazságára, (l.pont.) A 2. pont a közösségek területének (terrénumának) nagyságára, művelésre való alkalmasságára (capacitas) vonatkozott. A mellékelt adatsorok mellett általában utaltak arra is, hogy van-e, s ha igen akkor hány calcatúra (nyomás) a határban, ezek hol találhatók, s hogy milyen a település legelője. Néhol emellett még feltüntették az elvetett mag, a betakarítható széna mennyiségét, s, hogy redemptus birtokokat (tőkevagy tanyaföldet), illetve nyilasokat, valamint az őszi, vagy tavaszi alá vetett földeket mely határrészeken osztottak ki. A 3. pont a települések határaiba foglalt, vagy a redempció során megváltott egyéb pusztákra vonatkozott. Rendszerint feltüntették ezek nevét, művelési módját, illetve alkalmanként utaltak az azokon kiosztott redemptus birtokokra is. A 4. pontra adott válaszok a belső határ, illetve a puszták általános termékenységének, hasznának (proventus) jellemzését tartalmazták. Általában utaltak az előző két pontban tett megállapításokra, de egyéb, speciális körülményekre is, hogy származik-e onnan valamiféle különleges helyi haszonvétel, van-e ott árendába adott föld, fogadó, csárda,vagy egyéb javadalom. Az 5. pont a települések kereskedelmének (distractio) jellemzőire, nagyságára, illetve a főbb piaci központokra vonatkozott. Általában külön tüntették fel a gabonával (frumentum), illetve az állatokkal (pecora) való kereskedelem főbb irányait, központjait. Néhol a piacra vitt gabona fajtáját is megnevezték, de esetenként utaltak még a szőlővel, borral, vagy egyéb speciális helyi termékekkel (sajt) való kereskedésre is. A 6. pont a települések által kiállított ekék számára vonatkozott. Több helyen feltüntették, hogy ökörrel, vagy lóval folyt-e a szántás, vagy esetleg mindkét igásállatot használták. A 7. pontban ismertették a települések részletesen a haszonvételeiket, melyek döntően a kisebb királyi haszonvételekből (jura regalia minora) származtak.

5 Itt vették számba Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászkun Kerület közgyűlési iratok (Továbbiakban: JKK. kgy. ir.) B. Capsa H Fasc. 1. XE-XUI.; Uo. B. Capsa E. Fasc. 2. No. 1-13.; Uo. B. Capsa II. Fasc. 3. No. 1-5.; Uo. B. Capsa II. Fasc. 4. No. 2-6. Az iratokat utólag számozták be, így a szám előtt az sz. n. ( szám nélkiüi) rövidítés található. Ezekre részletesen lásd: KISS J. 1992. 85. 234