Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 10. (Szolnok, 1995)

ADATTÁR - Bagi Gábor: A Jászkun Kerület településeinek leírása / 233. o.

részletesen a mészárszékek, kocsmák, csárdák, sörházak, boltok, boltosok, kereskedők, vízimalmok, szárazmalmok, révek stb., illetve az esetleg árendába adott határrészek után befolyó jövedelmeket. Általában feltüntették azt is, hogy ezekből a települések szerződéses alkalmazottainak (conventionatusok), illetve a helyi katolikus egyházaknak mit fizettek ki. A 8. pontban a külső törvényhatóságok területén árendált pusztákat vették számba. A közösségileg bérelt puszták, pusztarészek felsorolásánál rendszerint feltüntették a birtokost és az árendaösszeget, valamint, hogy alapvetően állattartásra vagy földművelésre, illetve ezen ágazatokon belül is milyen konkrét célból bérelték azokat. Emellett gyakorta utaltak azokra a pusztarészekre is,amelyeket dézsma fejében a lakosok egyénileg árendáltak. A 9. pontban a települések kisszámú erdeire,valamint tájegységektől függően jelentősebb nádas rétjeire kértek információkat, míg a 10. pont alatt a halászó vizek haszonvételeit foglalták össze. A 11. pontban a települések redempciós váltságának összegét adták meg. A 12. pontban az egyes közösségek által állandó jelleggel fizetett adókat vették sorra. Az első helyen az állami hadiadót (portionale quantum) másodiknak pedig a Kerületek által fizetett 3.000 arany (12.600 rajnai forint) nádori tiszteletdíjból (palatinale sallarium) a településre eső összeget vették fel. A harmadik tételként a Kerületek belső szükségleteire szedett összegeket írták össze, mely utóbb kerületi háziadó néven vált kerületi adófajtává. A 13. pontban a települések kasszáinak éves kifizetéseit vették sorba, elkülönítve a rendszeres és a rendkívüli kiadásokat (ordinaria et extraordinaria expensa). Itt említették meg a conventiósok, a bírák, a nótárius, a polgárok fizetéseit, az átvonuló (transennális) és szállásoló (stativáns) katonaságra tett költségeket, valamint az év egyéb kiadásait. A 14. pontban a települések adósságait sorolták fel. Az adótartozások mellett ide általában a redempcióra felvett összegeket vették fel, a hitelező nevével együtt. Rendszerint elkülönítették a magán jellegű (ad privatim) adósságokat a közre történt kölcsönfelvételektől (ad publicum). Az eredetileg bekért 14 pontra utóbb a Kerületek további kiegészítéseket kértek be a településektől. Ez a második adatszolgáltatás jóval rövidebb volt mint az első, s a legtöbb esetben csak néhány kérdésre válaszoltak részletesebben. Ugyanakkor gyakran mellékelték még a csordák, ménesek és nyájak számát is. E forrás a települések gazdálkodása mellett rendkívül fontos adatokat, adalékokat tartalmaz a települések gazdálkodására, határhasználatára, településszerkezetére, piackörzeteire vonatkozólag. Ezek jelentősen módosítják, finomítják a korábbi publikációk által a témáról kialakított képet, ugyanakkor több elpusztult levéltárú település esetében gyakorlatilag egyedüli forrásként értékelhetők. Az alábbiakban a meglévő anyagot tesszük közzé. A római I. szám alatt az elsőként bekért válaszokat közöljük, míg a római II. szám alatt a pótlólag beküldött kiegészítéseket. Terjedelmi okokból az első válasz 1. pontját, valamint a második új információkat nem tartalmazó részeit is. A szövegben előforduló - gyakran "romlott", rontott - latin szavakat, kifejezéseket általában feloldottuk, melyeket a forrásközlés végén adjuk közre. 235