Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A kunszentmártoni rév és híd története / 81. o.
SZIK SZAI MIHÁLY A KUNSZENTMÁRTONI RÉV ÉS HÍD TÖRTÉNETE Kevés, az ember által alkotott építményről mondhatjuk el, hogy olyan célszerűséggel hozta volna létre őket mint a hidakat. A hidak mint az emberi kultúra alkotásai az egész emberiség közös kincsét képezik. Nemcsak a folyók két partját kötik össze, hanem az ott élő embereket is. A hídépítést az évek folyamán az építők igazi művészetté fejlesztették. Folyók, városok és hidak szoros összefüggést alkotnak. A történelem folyamán a jelentősebb települések ott alakultak ki, ahol a fontosabb útvonalak folyókon vezettek keresztül. Ez kezdetben lehetett sekély gázló, később révátkelőhely, majd az állandó átkelés biztosítására megépült a híd. Hazánkban számos folyó menti város, község van, ahol jól tanulmányozható a hazai rév- és hídtörténet minden fázisa. Ugy gondoljuk, hogy megyénkben Kunszentmárton a tipikus lakóhely, amelynek révjével és hídjával kapcsolatban ez a folyamat nyomon követhető. Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Körös bal partján fekvő Árpád-kori település, amely egyházáról, annak védőszentjéről kapta nevét. A községnek a tatárjárás alatti helyzetéről nem sokat tudunk, de valószínűleg elpusztult, mert IV. Béla a kunoknak adományozta ezt a területet. A török hódoltság idején lakói állandóan fogytak, s a XVII. sz. első harmadában elnéptelenedett. Lakói és idegen betelepülők 1670 után ismét megszállták, a felszabadító háborúk azonban teljesen elnéptelenítették. 1717-ig pusztaként tartották nyilván. Ekkor jászapáti és jászai só szentgyörgyi lakosok szállták meg." Hogyan vált Kunszentmárton napjainkra a Körös folyó egyik legjelentősebb átkelőhelyévé? A következő dolgozatban ezt kíséreljük meg nyomon követni. Egyes források szerint a római korban a Tiszazugon áthaladt egy kereskedelmi út (a „via commercialis ). Feltételezett útvonala Tiszavarsánytól haladt Kunszentmárton felé. A tiszavarsányi révátkelőhely után az út Martfű felé, majd Tiszaföldvártól keletre vezetett az árvízmentes szinten Kunszentmártonnak. A nyomvonalat ma megközelítőleg követi a Tiszatenyő-szentesi vasútvonal. A Tiszazug déli réj A feudalizmus idejcn a révjog a kisebb királyi haszonvételek közé tartozott. Elvileg csak olyan rév működhetett, amelyet királyi adománylevél szentesített. A révprivilégiumot a legtöbb esetben a hidakon szedett vámok privilégiumának is tekintették. 2 Adatok Szolnok megye történetből. I. köt. Szolnok, 1980. 567. 81
