Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Selmeczi László: A dobolási hirdetmények néprajzi adatai Törökszentmiklós paraszti állattartásáról (1818-1830) / 55. o.

SELMECZI LÁSZLÓ A DOBOLÁSI HIRDETMÉNYEK NÉPRAJZI ADATAI TÖRÖKSZENTMIKLÓS PARASZTI ÁLLATTARTÁSÁRÓL (1818 -1830) Törökszentmiklós Jász-Nagykun—Szolnok megyében a megyeszékhely Szolnoktól keletre, a szolnok-debreceni műút és vasútvonal mentén fekvő város. A török hódoltság időszakában a mai Törökszentmiklós határai által közrefogott területen lévő középkori eredetű települések, Szentmiklós, Bála, Barta, Szenttamás és Szakállas, elnéptelenedtek. A lakosságát vesztett terület birtokjogát, a felszabadító háborúk befejeztével, jelesen Balaszentmiklós, Tiszatenyő, Kengyel, Szenttamás és Csépa Külső-Szolnok megyei egész pusztákat 1700-ban kapta meg az ALMÁSSY család. A földesúr, Almássy János 1720-tól kezdte a települést, Törökszentmiklóst benépesíteni. Az első hullámban Tiszaroffról, Egyekről, Szeghalomról és Tiszaföldvárról toborzott reformátusok települtek ide. Őket Csányról, Tiszaburáról, Hevesről, sőt távolabbról Borsod és Heves megyei uradalmakból érkező katolikus betelepülők követték. Almássy 1732-ben már három —tavaszi, nyári és őszi — vásártartási jogot, valamint szerdánként hetipiac tartásának engedélyezését eszközölte ki Törökszentmiklós számára, majd 1738-ban mezővárossá minősíttette a települést. Törökszentmiklós lakossága gyors ütemben növekedett. Az 1723. évi 18 családról 1736-ra 158 családra emelkedett a lakosság száma. 1786-ban már 5287, s a tárgyalt forrás által átfogott időszakban, 1828-ban 9101 lakosa volt a településnek. A lakosság földesúri jogon Törökszentmiklós területén kívül Kengyel, Szenttamás, Tenyő, Szakállas és Bála pusztákat birtokolta, azokat gazdaságilag hasznosította. A határhasználatot 1720-tól az 1740-es évekig a szabad földfoglalás, majd 1771-ig az igaerő arányában történő újraosztásos földközösség jellemezte. Azok a gazdasági és társadalmi viszonyok, amelyek a dolgozatunkban ismertetésre kerülő forrás keletkezésének időszakára is jellemzőek, Mária Terézia 1767-ben kiadott Urbáriuma bevezetését követően alakultak ki. Ekkor ugyanis első osztályúnak minősítették a határt, s miután a rét illetőség felét is szántóban adták ki, 32 kishold szántót és 6 kaszás rétet biztosítottak minden jobbágytelek számára. Az 1851. évi adóTörökszentmiklós történetére és néprajzára vonatkozóan a legfrissebb összefoglalás CSEH Géza — SOÓS Imre - SZABÓ László: Törökszentmiklós. In: Adatok Szolnok megye történetéből. II. köt. Szolnok, 1989. 743-779. (Továbbiakban: CSEH-SOÖS-SZABÓ, 1989.) A tanulmány a településre vonatkozóan szinte teljes irodalmat közöl. 55