Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.
Ez időben a kanyarulat képződés kezdeményeit is felfedezhetjük a Heves megyei Tisza-szakaszon, Tiszafüredtől ÉNY-ra. Megfigyelhetjük a kanyarulatokban a zátonyok áthelyeződését is. Maga a zátonyképződés lényegében a kanyargás oka. A zátonyok áthelyeződése a folyás irányába, lefelé mutatkozik. Végül megemlíthető, hogy az egyenes szakaszok változása lassúbb. Érintettük az I. katonai felvételnek a Tiszának Kisköre alatti kanyarulatában mutatkozó hibáját, az érzékelhető hibák sorában megemlítem még, hogy a felvételi negyedek nem mindenhol illeszthetők össze. 78 A Tiszafüredtől nyugatra lévő illesztési problémáért talán a szelvény szerzője, Kaschnitz százados felelős. A Tiszahalász alatti szakasz felvételező tisztje Auffenberg főhadnagy volt, míg a Tiszaszőlős alatti cserőközi kanyart és környékét Ponsard főhadnagy vette fel. A II. katonai felvétel már emberi beavatkozás által előidézett változásokat rögzít. A Tisza szabályozását 1846-ban kezdték meg, kanyarulat átvágásokkal és védtöltések építésével. Ali. katonai felvétel idejében a Heves megyei szakaszon Örvény és Tiszahalász között, a cserőközi kanyarban, valamint Kisköre és Tiszabura között tör7 9 tent meg az átvágás. Sajátos a Tiszahalász fölötti Nagy Morotva alakjának változása. Megjegyzem, itt is történhetett szemrevételezés az I. katonai felvétel idején, de az elhalt meder telítettsége a vízviszonyoktól is függ. Az I. és II. katonai felvétel, a II. katonai felvétel korrigálása nélkül is összevethető volt. Munkánk is igazolja azt a tényt, hogy a II. katonai felvétel magasabb technikai szintet képviselt mint az 1. katonai felvétel. 80 A 2. ábrán az I. katonai felvétel és Litzner János Tisza-térképének Heves megyei Tisza-szakaszai kerültek összevetésre. Ezek a felvételek közel azonos időpontban készültek. Az összevetés eredményét azért adjuk közre, mert jóllehet maga az Összevetés sikertelen, de tanulságos. A levéltárunkban őrzött Litzner-féle Tisza-térképet csak azonos méretarányra hoztuk. Az egymásra vetítés nem felel meg azoknak a kritériumoknak, melyeket a precíz összevethetőség megkövetel. Mégis összehasonlításuk gondolata jónak ígérkezett olyan szempontból, hogy a Tisza megyei szakaszának 77 FUTÓ J. 1988. 390. A hordaléklerakás a meder sekélyebb részen történik, meg, mely a folyó medervonalát eredeti irányából oldalra téríti. 78 Egy térképszelvény több felvéteti negyedből áll, amely a terepen eredetileg felvett legkisebb térképi rajzi egység. 79 MIKE K. 1991. 5 71. Az átvágásokkal való szabályozás gondolata a 18. században, a hajózás útjának megrövidítése érdekében merült fel. Ezzel remélték elérni, hogy az árhullámok gyorsabb levonulást nyerjenek és ne érjék utói egymást, ami a szabályozatlan Tisza egyik alapvető problémája volt. 80 Egyéb vonatkozásokban a II. katonai felvétel adott olyan tapasztalatokat is, hogy több szelvény nem illeszthető, de távolságmérési pontatlanságok is akadnak, legalábbis a II. katonai felvétel Heves megyei szelvényein. 81 Ennek a térképnek a rekonstruálása több hónapot, esetleg évet vehetne igénybe! Maga az azonos méretarányra hozás sem volt a legegyszerűbb dolog. 42
