Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.
teljes ábrázolása nem minden korban áll rendelkezésre, azonos időben több ábrázolás pedig a legritkábban. Nagy segítségünkre volt ebben az a hosszúsági és szélességi kör, melyet a fixpontok mellett biztosítékként jelöltünk meg az összevetésre szánt térképeken, azért, hogy azonos partélek kerüljenek összevetésre. Térjünk vissza Litzner János megállapítására, miszerint az iránytű használata sem elegendő a térképezés helyszíni felvételei során, mert az pontatlan lehet. A 2. ábra „szálkeresztjén jelöltük a Litzner-térkép északi iránytól való eltérésének mértékét, mely 2°. Tehát az I. katonai felvételre és a Litzner-térképre felszerkesztett azonos hosszúsági és szélességi kör megmutatta a két térkép közötti tájolási eltérést. Litzner jól jelezte, hogy a tájolási hiba távolabb, a térkép szélei felé haladva több mér föld is lehet. 83 Kitűnő bizonyíték erre a távolsági eltérésre a bábolnai szakasz, ahol az északi iránytól való 2° eltérés már 1400-1500 m távolságbeli különbséget okozott. 84 Litzner felhívta a figyelmet arra, hogy a mások által felvett szögek hozzávetőlegesek. Láthatóak a 2. ábrán továbbá azok a távolságmérési hibák is, amelyek egy-egy település , illetve a fixpontként használt templomok rossz pozíeiójában mutatkozik meg. Tiszaörvény, Tiszahalász, Sarud települések elhelyezésében 300-1000m közötti elmérések vannak. A kiskörei és az abádi templom ,,X jelzései ugyan a településen belül maradnak, de mindkét településnél a templomok valódi helye 200—300 m-el CK-re, illetve DNYra van. Itt térek vissza a 1. katonai felvétel kapcsán említett kiskörei kanyarra. A körei kanyar tehát az azonos időben készült két térkép eltérő folyószakasz-ábrázolása. A két térkép körei kanyarának íve 400—700 m-el eltér egymástól. Azonos időben készült térképekről van szó, így valamelyik térkép hibás. Mivel az I. katonai felvétel rekonstruált, a fixpontok nem engedték a rajzi jellegzetességektől való eltérést sem. A Tiszának ezt a szakaszát az I. katonai felvétel térképezője csak á la vue vehette fel, mert az 1. ábrán 70-80 év alatt történt kanyarulat mélyülést sem haladja meg az itt lemért mederszakasz-eltérés. Levéltári adatokból ismeretes, hogy a Litzner-féle Tisza-térképezés során nagy gondot fordítottak a növényekkel benőtt partszakaszok megtisztítására, o c azokat felégették azért, hogy a valóságos partvonal követhető legyen. Ugyanerről az alaposságról az I. katonai felvétel esetében nem tudunk. Bár a két térkép nem öszszevethető ezen a szakaszon mégis nyilvánvaló, hogy az 1. katonai felvétel Tisza-szakasza hibásan lett felvéve. A térképek azonos időben készültek, a 100 évenkénti 2° póluseltolódás itt nem áll! Csak Litzner térképén lehet tájolási hiba, az I. katonai felvétel rekonstruált! Ez nagyobb területre, esetleg országtérképre vonatkozik. A szomszédos vármegyét már borsodi mérnök felvételezte. Egy bécsi mérföld 7,5 85 km. Tehát légvonalban kb. 50 km-es távon megközelító'Ieg 1,5 km-es távolságbeli hiba nem kevés. Képzeljük ezt el bizonyos tereppontok keresésekor, akár hadviselés, akár szabályozás esetén! SUGÁR I. 1989. 38. 43
