Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.

ra is alkalmasnak tarthassuk. A térképsorozat méretaránya 1:7200. Litzner Tisza-térképével egyidöben készült /. katonai felvétel korának minden kartográfiai tudását egyesítette. Ennek ellenére geodéziai vetület és földrajzi fokhálózatot nélkülöz. Geodéziai alapja mérőasztal-háromszögelés, melyet 1782-től alkalmaztak csak, tehát a magyarországi felvételek már így készültek. Általánosan elfogadott háromszögelési hálózatra nem támaszkodott, a háromszögelést országonként külön-külön végezték el. A térképezés módszere grafikus háromszögelés (irányzás és metszés) ez a főpontok háromszögelése volt. Maga a felvétel nem volt összefüggő, egységes felmérés, hanem részfelvételek sorozata. Az I. katonai felvétel kutatásának első legkézenfekvőbb iránya az út- és vízhálózat elemzése lehet. Ezzel a lehetőséggel próbálkoztunk akkor, amikor a megyei Tisza-szakasz vizsgálatához felhasználtuk a lapokat. A térkép eredeti méretaránya 1 : 28 800. Lányi Sámuel Tisza-térképe azonos szempontok szerint készült, egységes irányítással. Helyszíni geodéziai felméréseken alapult. A háromszögelés alapjának megteremtéséhez Lányiék megkapták az 1806-ban megkezdett IL katonai felvétel háromszögelési adatait. Bár megjegyzik, hogy ezek nem csillagászatilag csak trigonometrikusán voltak meghatározva. A háromszögelési láncot a Tisza mentén végigvezették. A bécsi koordinátákat a budai meridiánra számították át, ezzel a térképhez új, magyar geodéziai alapot teremtettek. Az elsőrendű háromszögelés Nagybecskerektől Tokajig vezetett, itt tértekát a bécsi hálózatról a budaira. A másodrendű háromszögelési hálózatot Nagybecskerektől Jászladanyig vezették. Ebben bemértek 29 fixpontot, 77 templomot, 76 tornyot. A háromszögelésen belül a részletpontokat grafikus eljárással határozták meg. A topográfiai felméréshez felhasználták a korábbi térképeket, melyeket egységes méretarányba átdolgoz49 POZDER P. 1984. 649. Litzncr térképének méretarányát ez a munka 1:14 400-nak minősíti. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a,, Mappa generalis " , tehát az áttekintő térkép. A ,, Mappa particularis " (részlettérkép) méretaránya 1:7200. 5 0 STEGENA Lajos: Korok és térképek. Bp. 1984. 15 2. 51 BORBÉLY Andor - NAGY Júlia: Magyarország 1. katonai felvétele IL József korában. Különnyomata Térképészeti Közlöny. II. köt. 1-2 füzetéből. Bp. 1932. 29. 52 BORBÉLY A. -NAGY J. 1932. 56. 53 DÓKA K. 1987. 101. 54 5 5 56 SUGÁR I. 1989. 71. FODOR F. é.n. 152. Uo. 154. 57 Uo. A másodrendű háromszögelési hálózat meghatározása nem volt egészen pontos. Az eltérések a mai hosszúsági és szélességi adatoktól 51' és 3" között voltak. Az eltérés abból is adódhat, hogy a fixpontok nem voltak azonosak a maival, jelzi Fodor Ferenc. 58 HRENKÓ Pál: Lányi Sámuel földméró'mémök. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. 87-117. Salgótarján, 1987. 91. 37