Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.
va az új háromszögelési alapra szerkesztették. Tény, hogy a Tisza szabályozását ennek a térképnek segítségével végezték el és ez a térkép már a közvélemény előtt is ismertté vált. A térképsor eredeti méretaránya 1 : 7200. A II. katonai felvétel alapja a Cassini—Soldner-féle vetület. A felmérés itt is mérőasztallal történt. A háromszögelési hálózatot 10 önálló részre bontották a birodalom területén, ami az illeszkedéseknél törést okozott. A háromszöghálózat csillagászati kiindulási pontja a bécsi Szent István bazilika tornya, viszont Magyaroszágon a háromszögelést a bécsújhelyi alapvonalhoz igazították, tehát a háromszögelési munkák még mindig nem voltak egységesek, bár ezekre a munkákra külön háromszögelési intézetet hoztak létre 1806-tól. Szintezés még a II. katonai felmérés során sem volt, csak helyi trigonometrikus magasságméréseket végeztek. Ennek ellenére mindenképpen magasabb tudományos szintet képviselt, mint az I. katonai felvétel. 1827-től a térképezés jelkulcsa is egységes lett. Méretaránya 1 : 28 800. A III. Katonai felvétel síkrajzi alapját a kataszteri térképek szolgáltatták. A lapok Lichtenstern-féle poliéder vetületben készültek. A felvételezés csillagászati helymeghatározáson alapuló háromszöghálózaton épült fel. Az alapvonalhálózat még itt is töréseket mutat. A térképezés módszere alhidádos mérőasztalfelvétel. A térképek szelvényezése hosszúsági és szélességi vonalak szerint történt. A kezdőmeridián a ferrói ,,0" meridián volt. A vetületi egység kelet-nyugati irányban 30 , észak-déli irányban 15 volt, így a térképlapok hálózata trapéz alakú. A III. katonai felvétel méterrendszerben készült, a lapok keretén aránymértékkel ellátva. A felvételezés ismertetett jellemzői azt mutatják, hogy a III. katonai felvétel térképészeti szempontból a Tisza elemzéséhez felhasznált térképek közül a legpontosabb, ezért kézenfekvő, hogy az öt térképsorozat közül a III. katonai felvételt alaptérképnek tekintettük. 59 60 6! 62 6.3 64 65 66 HRENKÓ P. 1987. 91. Nagyrészük úrbéri térkép volt, a felhasznált térképekről készült jegyzék 428 ,úrbéri térképet tartalmazott. A térképek korrigálásakor 1-28' különbözetet találtak. POZDER P. 1984. 649. Itt a térkép méretarányaként 1 : 28 800 van megnevezve. Az én adatom Hrenkó Pál számítása, Lásd: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. 91. GAZDAG László: Útitársunk a térkép. Bp. 1969. 286. GÁBOR Imre - HORVÁTH Árpád; A haditérképek históriája. Bp. 1979. 179. STEGENA L. 1984. 124. KLINGHAUMMER István - PAPP VARY Árpád: Földünk tükre a térkép. Bp. 1983. 228. KLINGHAUMMER I. - PAPP-VÁRY Á. 1983. 234. Gábor-Horváth a poliéder vetületet csak nevében tekinti vetületnek , valójában olyan „hálózat" csak, amely „befoglalja" a térképen ábrázolni kívánt területet. GAZDAG L. 1969. 287. .38
