Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.

tcrképsor a III. katonai felvétel anyaga, amely film másolat formájában áll rendelkezésünkre. Ez a megyei Tisza-szakaszra vonatkozóan 1883-ban készült. A levéltárunkban több éve folyó megyei térképrekonstrukciós munkák és az itt őrzött két Tisza-térkép sorozat kínálta a lehetőséget a megyei Tisza-szakasz változásainak összvetésére. Mielőtt a vizsgálat alá vett öt térképsor megyei Tisza-szakaszára vonatkozó elemzését elvégeznénk rövid áttekintésre van szükség a térképek pontosságát, használhatóságát illetően. Öt Tisza-térkép ismertetése A Litzner-féle Tisza-térképet az irodalom jórészc még nem ismeri, illetve nem ismerteti. Ez a térképsor a terület legkülönbözőbb irányú vizsgálatához nyújt nélkülözhetetlen lehetőséget.Vízszabályozási és hajózási térkép volt, amely a medret, a vontató utakat, holtágakat, fokokat, átkelőhelyeket is feltünteti. Az 1798-ból fennmaradt Litzner jegyzetek szerint az alapmeridián a Hell Miksa által meghatározott, az egri Lyceum csillagvizsgáló tornyán áthaladó meridián volt és innen határozták meg több helység helyzetét. Előírták, hogy a tájolás a sarkcsillag szerint történjen, a szelvények a szomszédos megyék térképeihez pontosan csatlakoztathatók legyenek. A felmérés geodéziáikig már háromszögelésen alapult, de nem tudni, hogy mely alapvonalakról indult ki. Az alappontok kijelölését pl. a Borsod megyeiek maguk végezték, mivel ilyen adatokat részükre nem küldtek. A sectiókra (szelvényekre) való osztást is maguk végezték. Összességében elmondható, hogy az általános mérnöki instrukciók szerint dolgoztak, tehát azonos módszerrel és az iránytűvel felszerelt geniométerrel felvett adókat vitték át a papírra. Mások gyorsabb munkát végeztek, úgy, hogy több úrbéri térképet összedolgoztak és „vízügyi tudományok nélküli férfiakkal átdolgoztatták . Bírálja Litzner a Tisza teljes szakaszának felmérésében részt vett, de gyakorlati tudás nélküliek munkáját, mert az „általuk felvett szögek a ténylegeseket inkább csak megközelítik ". Litzner még az iránytű használatát is kevésnek tartja, 9-10' eltérést jelöl meg hibájának, de jelzi, hogy ez nagyobb távolság bemérése során több mérföld eltérést is jelenthet. Ő a mérőasztalon négy trigonometriáikig meghatározott pontot vett fel és a négy adat középértékével számolt. Mindenképpen garancia Litzner szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége arra, hogy a fennmaradt munkát kartográfiai kutatás43 - > A III. katonai felvételt az Osztrák-Magyar Monarchiában 1869-87 között készítettek. 44 KAROLYI Zs. - NEMES G. II. 1975. 7. 45 SUGAR István: A Közep-Tiszavidek két kéziratos térképe (1790-1845). Tiszai Téka 1. Eger. 1989. 61. 46 Uo. 37. 47 Uo. 47. 48 TT^ A 0 36