Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.

SZOLNOK FEKVÉSE A TISZAI FORGALOM TEKINTETÉBEN Ha a Szolnok fölött és alatt fekvő viziutak hajózhatósága az Országos Vízépítési Igazgatóság előterjesztése értelmében egyformán lesz is kiképezve , mert mi értelme volna a mellék folyókat 650 tonnás hajók csegézésére berendezni, ha a Tisza medrébe érve, ott nem tudnánk tovább haladni, még is a tiszai torkolat kérdésében a döntó' szót nem az egyik vagy másik oldalra csó' viziutak hossza, hanem a forgalom nagysága adja meg. E tekintetben teljesen elfogadjuk az ,, Adatok " érvelésének helyességét, nevezetesen mihelyt sem műszaki, sem pénzügyi szempontból nem lehet egyik, vagy másik torkolat feltétlen clsó'ségét megállapítani a forgalom nagyságának kell a kérdést eldönteni. A forgalom tekintetében külömbséget kívánok tenni a gabona neműek és vízen szállításra kerülő' egyéb tömegáruk között, a hová első sorban soroljuk a követ és kőszenet. A szállításra kerülő gabona nagyban és egészben arányos lesz a viziut mellett fekvő gazdaságilag mivelt területekkel. E tekintetben valami lényegesebb külömbség a Szolnok alatti, vagy Szolnok fölötti gabonatermő vidék javára, vagy kárára ki nem mutatható. Minden esetre érdemes megjegyezni, hogy mig Szolnoktól jóformán Törökbecséig mindenütt párhuzamosan futnak a vasutak, addig Szolnok fölött egész Vásárosnaményig - egy-két rövidebb szakasztól eltekintve - inkább csak metszik a Tisza folyását, vagyis a hajózásnak jóval kisebb versenynyel kell Szolnok felett, mint alatt megküzdenie. Semmi esetre sem térünk el a valóságtól, ha a gabona forgalomra nézve azt arányosnak vesszük magával a viziutak hosszával. A gabona forgalomra nézve Szolnok, tehát határozottan jobb torkolat, mint Csongrád, mert sokkal nagyobb területet dominál, illetőleg fog dominálni, ha felső tiszai viziut hálózatunk ki lesz épitve. Magáról az Alföldről más tömeg árura, mint a gabonára számítani ez idő szerint nem lehetséges, sőt annak mennyisége is előre láthatólag mind kevesebb és kevesebb lesz, a mint a népesség szaporodik. Egyéb tömegárukat csak a helyividéktől várhatunk, vagyis azokról a pontokról, hol a viziut megtudja az egyes bánya-területeket közelíteni. Az ország jelentékeny részére nézve nagy veszteség , hogy a Maroson nem tudunk ez idő szerint rendszeres viziutat épiteni, mert e folyó völgye ugy kőben, mint kőszénben bővelkedik. A Kőrösöknél annyira messze maradunk a hegyvidéktől, hogy e folyón csakis gazdasági terményekre számithatunk. A Tiszavölgyére nézve azért a legnagyobb fontosságú a Sajó csatornázása, hol kő, szén és az érczeknek legkülönfélébb nemei bőven állanak rendelkezésre. Követ találunk Tokajnál és azon felül több ponton a Bodrog közvetlen partján is. Igen nagy fontossága lesz még a Tisza völgyére a Tiszának hajózhatóvá tétele Vásárosnamény tői Tiszaujlakig, ami már csak csegézéssel érhető el, mert ez által Máramaros vármegye termékei juthatnak olcsón a Magyar Alföldre. Általában, hogy milyen mennyi tömegárut leend képes az érintett felső vidék a Duna-Tisza csatorna felé terelni; azt csak a részletes és beható tanulmányokkal volna lehetséges kiszámítani. Azonban ezt már ma is megállapíthatjuk, hogy ezen mozgósítandó anyagoknak túlnyomó része magában a Tisza-völgyében fog természetszerűleg elhelyezést keresni és találni és csak kis része fog a Duna-Tisza csatornán áthaladni. — A Közép-Tisza-völgyének ellenben fekvésileg is, forgalmilag is tulaj dónké peni bányavidékét Budapest környéke fogja képezni és ez annál értékesebb mert egyúttal vissz-fuvar természetével fog bimi. - amint pl. a követ ma is a Budapest körüli bányákból száliitják vissz fuvarként Titelen körül egész Szolnokig, sőt azon felül. Ezen tömegárukra nézve, melyek első sorban teszik szerintem a Duna-Tisza csatornát szükségessé és nem a gabona forgalom, - a legkedvezőbb torkolat kétségen kivül Szolnok, ahonnét felfelé és lefelé egyaránt dominálhatja azt a vidéket, mely ugy a felső Tiszától, mint a Dunától távo359