Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.

labbra esik, semhogy a Duna-Tisza csatorna nélkül az olcsó vizi-szállítás hasznát élvezhetné. Habár adatok hiján nem lehet kimutatni azokat a nyugat felé törekvő tömeg-árukat, melyeket a Máv. adhatna át a csatornának szajoli vonaláról, sem azokat, melyeket a vasút vehetne át kelet felé való továbbításra ugyancsak a csatornától: még is első pillanatra átlátható, hogy e forgalom csekély nem lehet, ha a vasutak és viziutak egymást kölcsönösen támogatni törekednek. Minden modern állam jelentékeny összegeket áldoz oly közlekedési csomópontok megteremtésére, hol szükség esetén nagy mennyiségű tömeg-árut lehet vízről vasútra, vagy megfordítva átterelni. Erre vonatkozó szükségletek nálunk a külkereskedelmi konjunktúrákon kivül pl.a waggon hiányból is felmerülhetnek, mert előreláthatólag iparunk nagyarányú fejlesztésével a wagon hiány nem apadni, de emelkedni fog, mikor is a vasutak maguk fognak örülni, ha áruik egyrészétől minél gyorsabban megszabadulhatnak. Igen nagy rövidlátás lenne tehát részünkről egy oly közlekedési csomópontot, milyenül Szolnok önként kínálkozik— minden helytálló ok nélkül mellőznünk csak azért, mert eddig fontosabb szerepe e téren még nem volt. A mi végül a belforgalmat illeti a tekintetben minden kétségen felül áll, hogy egy népes, magas kultúrát üző , majdnem városias j el legü vidéken áthaladó viziut aránytalanul nagyobb forgalmat fog elérni, mint a csongrádi csatorna, mely közvetlenül aüg érint egy pár községet és azonkívül is nagyrészben oly területeken vonul végig, hol még ezentúl kellene a belterjesebb gazdálkodást meghonosítani. Bármily kís részét képezze is a belforgalom az átmenetinek, még sem szabad azt Figyelmen kivül hagynunk, mert hisz az,, Adatok " szerint is a csatorna nem fog közvetlenül jövedelmező befektetés lenni; és igy annyival is inkább szükséges, hogy oly megoldásra törekedjünk, mely az egyelőre kétségtelenül előálló hiányt a minimumra képes leszállítani. Külömben a várható forgalom nagyságát illetőleg - kivéve a gabonánál - abban a meggyőződésben élek, hogy bármily gondos és lelkiismeretes munkát végezzünk is, az a valóságtól sok tetekintétben lényegesen el fog térni és legfeljebb a minimális tömegekre szolgálhat tájékoztatóul. Nincs módomban, de nem is lehet a feladatom, hogy kiszámítsam a két torkolatra a forgalom nagyságát a változott körülmények, illetőleg annak feltételezése mellett, hogy a Maros forgalom ugy a kezdeti, mint a végleges teljesen elesik, ellenben a felső-tiszai forgalom nem Tiszapolgárnál kezdődik hanem Vásárosnaménynál és hogy a kezdeti forgalomba a Sajó , a Bodrog és a Szamos többször érintett szakaszai is bevonandók. Minden részletesebb számítás nélkül is azonban tisztán a két torkolathoz tartozó forgalmi területek nagyságából és természetéből megállapítható, hogy ugy a kezdeti, mint a végleges forgalomnak nagyobbnak kell lennie a szolnoki zónánál, mint a csongrádinál. Ezen felül nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a szolnoki forgalom - amennyiben Budapest felé törekszik - minden körülmények között át fog menni a csatornán , mig ugyanaz a csongrádinál nagyon is kérdéses, amennyiben a Dunának forgalom felszívó képessége nemcsak Óbecséig, hanem Szegedig, sőt azon felül is megállapítható, ha az ,,Adatok "-ban foglalt tonnánkínt 115 filléres csatorna-vám a gabonára valósággal szedetni is fog. Minélfogva, ha még ugyanazon forgalma volna is a két torkolati zónának, felette kérdéses, hogy a csatornán át törekvő forgalom megmaradna-e mindkettőnél egyformának. A magam részéről külömben a csatornát nem azért a forgalomért akarom, a mely ma ott annak a vidékén lebonyolul, hanem azért a forgalomért, melyet ott a csatorna még csak ezentúl, kiépülte után fog létrehozni, és a melyet az adott viszonyok között még megbecsülni is alig lehetséges, mert nem egyes nagy vállalatoktól, hanem a Tiszavidék népességének általános fejlődéséből, haladásából fog kiindulni és fokozatosan nem várt nagyságra emelkedni. BUDAPEST, 1907. január hó 15-én. Kvassay Jenő 360