Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.

Melléklet BUDAPE ST-S ZOLN O KI CSATORNA A TERVEZETT CSATORNA-VONALNAK RÖVID LEÍRÁSA A szolnoki irányra nézve három alternatív terv készült u. m. 1./ Az ,, Adatokban " leirt vonal, mely Harasztinál indul ki és közvetlen Szolnok városánál torkollik a Tiszába. Ennek emelkedése a vízválasztóig 40 m. esése 57 m., a kettő összesen 97 m. A csegék száma 21. Az ásott csatorna hossza 93,2 km. összes hossza Budapestig 107,8 km. Költsége 43.879,471 K. Tehát 32 kilométerrel rövidebb a csongrádi iránynál. 2.1 A második változat ugyancsak Harasztinál indul ki Vasadnál éri el a vízválasztót /: Adria felett 130 m. :/, Alberti-Irsánál a vasúti töltés mellé ér és azzal párhuzamosan halad Czegléd-Berczelig, hol a Gerje csatornában folytatódik egész Nagykőrös határáig, hol egy átvágással a Perje csatornába jut és azt követi egész Tószegig, hol egy ujabb átvágással a Tiszába torkollik Szolnok alatt mintegy 6 kilométerre.Az előbbi iránynál 6 méterrel alacsonyabb vízválasztón haladván át 12 méterrel kevesebb emelkedést kell felfelé és lefelé összesen legyőznie. A csegék száma 11, tehát ugyanannyi mint a csongrádi iránynál, azonban a csegék magassága átlagos 4,5 méter helyett 8,5 m. Hossza 113 kilométer, tehát 27 kilométerrel rövidebb a csongrádinál. Költsége 47.400,000 korona. 3./ A harmadik változat Budapesten a soroksári Duna-ágnak a gubacsi zárógát feletti részéből indul ki a székes főváros és Erzsébetfalva határán és mindenütt követi c határt az úgynevezett erdőövben, mig az uj temető előtt fel nem érkezik a vízválasztó magasságára. - A.f. 130 méterre. Innét a gerineztartány egész Alberti-lrsáig tart, hol belejut a Gerje völgyébe és csatornájába azon halad egész a nagykőrösi határig, e liatárban elhagyva a Gerje völgyét átmegy a Perje csatornába, melyet mindvégig követ Tószegig, hol Szolnok alatt mintegy 6 kilométerre végződik: vagyis a második és harmadik változat vonalozása Vasadtól kezdve ugyanaz. Összes emelkedése illetőleg esése Budapesttől a Tisza torkig 85 m. tehát 39 méterrel több mint a bud apest-csongrádi csatornának. Az ,, Adatok "-ban foglalt csatorna tervezettel szemben e trace 12 méter eséssel kedvezőbb, hosszúsága 109 km. tehát 31 kilométerrel rövidebb a csongrádi iránynál. A zsilipek száma 11, ezt a számot 21-ró'l 11-rc leszállítani az által sikerült, hogy egyrészt 12 méteres lépcső — a vizválasztó alacsonyabb volta miatt - elesik, másrészt kettős és hármas zsilipek helyett kétszer oly magas Iépcsőjü zsilipek terveztetnek takarék medenczékkel kapcsolatban, mi által a vízfogyasztás egy-egy ily zsilipnél legalább is 50 %-ra száll alá és c mellett még a költségekben is a némi megtakarítás lesz elérhető. Ezen vonal költsége 51,600,000 koronát tesz ki. Mind a három szolnoki változat költségeire nézve meg kell említeni, hogy azok ugyanazon egységárakkal lettek számítva, mint a csongrádi csatornáé, nemkülömben, hogy a nagyobb csegék költsége a félakora csege költségeinek kétszeresére vétetett és végül, hogy a szivattyú-telepek is ugyanazon módon lettek a kétszeres magasságra átszámítva. A két csatorna között, ha mind a kettőt ugyan arra a dunai torkolatra vonatkoztatjuk, a költségek tekintetében nincsenek oly külömbségek, hogy ezek egyiknek a másik felett határozott előnyt biztosithatnának. Egyébként a szolnoki csatornának ugyan 39,5 méterrel nagyobb lejtőt kell legyőznie fel és leszállást együttvéve, azonban átlag 30 km-rel rövidebb: a mi daczára a csegék nagyobb számának, illetőleg azok nagyobb magasságának, a szolnoki iránynak még mindig néhány órai rövidebb átkelést biztosít. A lejtőn való nagyobb emelkedést tehát a rövidebb ut hosszúság ellensúlyozza; a szolnoki irány nagyobb vizemelést kivan, de ez a költségekben már ki van fejezve, az üzembeli többletköltséget pedig másik oldalról ellensúlyozza a 30 kilométerrel rövidebb vontatási költség, melyet minden egyes hajó megtakarít. 353