Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.
Szóval műszaki szempontból nincs a két irány között oly lényegbe vágó külömbség, mely egyiknek a másik fölött feltétlen elsőséget biztosithatna. A BUDAPESTI KÖRCSATORNA KAPCSOLATBAN A DUNA-TISZA CSATORNÁVAL Azon körülmény, hogy a harmadik változatnál a csatorna torkolata a soroksári medenczébó'l indul ki, önként kínálkozik az ismételten tárgyalt, de a napirendről jóformán már teljesen lekerült budapesti körcsatorna eszméjének felelevenítésére. Annélkül, hogy a Duna-Tisza csatorna ügyét még e kérdéssel is összekötni kivánnók, egyszerűen csak fel akarjuk említeni, hogy a szabályozandó Rákos medrét a székes főváros által készített terv alapján minden nagyobb nehézség nélkül fel lehet használni a körcsatorna létesítésére egész Kőbányáig; mivel más részről az innenső oldalon, a soroksári medenczétől ugyancsak Kőbányáig fog a harmadik változati vonalozás szerint a Duna-Tisza csatorna feljutni; e két pont között alig marad 2-3 kilométernyi távolság, melyet összekötve a lehető legkisebb költséggel létesíthető a körcsatorna, mert egyrészt a soroksári medenczétől kiinduló vonal közös szakaszát képezné a budapesti körcsatornának, másrészt ezzel együtt meg van oldva a viztáplálás kérdése is, szóval az egész körcsatornának legköltségesebb része; - a megtakarítás e két tételnél legkevesebb 12 millió koronára tehető. Mindezt itt Gsak azért említetük fel, mert valamely tervezett csatornára nézve felette fontos az a körülmény is, hogy a jövőben mily irányokban lesz kifejleszthető. Ugyan ezen szempontból meg kívánjuk itt emliteni,hogy a tervezett szolnoki csatornának Czegléd-Berezel község határába eső részéből egy vízszintes mellék-ág segítségével, Nagykőrös érintésével egész Kecskemétig ; sőt azon tul minden külön táplálás nélkül néhány közbeiktatott csegével egész Szabadkáig is el lehet jutni, szóval az egész Duna-Tisza vízválasztót a viziut hálózatba be lehet kapcsolni. MIÉRT KELLA CSATORNA TORKOLATÁT HARASZTI HELYETT BUDAPESTRE TENNI? Eltekintve attól, hogy a csatorna vízellátását a garami vizerő-teleppel kapcsolatban tervezzük megoldani, hogy ezáltal a vizemelés költségei a legkisebb összegre legyenek leszállíthatok és az áram vezetés is legrövidebb vonalra szorittassék , minden hajózó csatomára nézve csak előnyös, ha a legyőzendő magasságok konczentrálhatók és a gerineztartány a lehető leghosszabb. Ezen tisztán műszaki szempontokon kívül forgalmi szempontból sem mellékes, hogy a gyárakat és ipar-telepeket mennyire tudjuk a csatornával megközelíteni. Továbbá a hajósokra, első sorban pedig a kis hajósokra nézve első rendu kérdés, hogy vég és kezdőállomásuk hol van. Mentül több és könnyebb az alkalom fuvart szerezhetni, annál élénkebb üzlet fog a csatornán kifejlődhetni. Végül azért is csak Budapestet tarthatjuk megfelelő torkolatnak, hogy a csatorna vontatás ne bonyolittassék újból a folyón való vontatással, mint az például abban az esetben válna szükségessé, ha akár Harta, akár Dömsöd volna a Duna-Tisza csatorna végpontja. Ez esetben ugyanis külön vontatás volna a Tiszán, külön a csatornán és külön a Dunán Budapestig, mint a csatorna természetes végpontjáig,; hogy ez a forgalom lebonyolítására semmiképen sem volna előnyös, azt alig kell bővebben indokolnunk. A haraszti torkolat ellen azért nincsenek ily ellenvetéseink, mert feltételezzük, hogy a csatorna vontatás onnét egész Budapestig ugyan azon módon fog végbemenni, mint magán az ásott csatornán. 354
