Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
ADATTÁR - Kálniczkyné Katz Veronika: Egy víziút történetéhez / 341. o.
tot készített, amelynek egyik részeként Csongrád és Szeged között mellékcsatorna húzódott volna. A terv alapján már versenytárgyalást is tartottak, sőt 12,5 millió forint átlagösszegre szerződést is kötöttek a vállalkozókkal, ám ekkor fellépett a ,vasutas-párt :azon a címen, hogy az ország gazdasági erejét már így is rendkívüli mértékben igénybe vették a megindult vasútépítkezések, a megkötött szerződés biztosítékát visszafizették a vállalkozóknak. 1868-ban gróf Zichy Jenő, aki Angliában a csatornázás és vízépítészet rendszerét tanulmányozta, a magyar Alföld csatornázásának előnyeit bőven fejtegette " 27 ,,A duna-tiszai vagyis a Pest, Szeged, Szabadka és Kula közötti csatorna című röpiratában. Felhívta a figyelmet a vasút és a víziút összekötésének fontosságára. E tervek kivitelére maga is nagy áldozatokat hozott s bár a szegedi képviselőtestület megszavazta a költségeket, a terv mégsem valósult meg. A kezdetben átmenetinek tekintett éles tarifaharc, amelyet Baross Gábor indított meg a Duna—Gőzhajózási Társaság ellen, hogy a tisztán külföldi érdekeltségű társaságot engedményekre szorítsa, halála után tovább folyt, sőt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. megalakulása után sem szűnt meg. Ennek a harcnak az lett az eredménye, hogy vasúti hálózatunk egy-két ponttól (Pancsova, Nagy becskerek) el28 tekintve nem került összeköttetésbe a víziutakkal. 1879-ben a kormány Türr Istvánnak az Adria felé vezetendő víziutakról szóló javaslatainak megvizsgálására szakbizottságot küldött ki, amely jelentésében a következőket írta: ,, Forgalom politikai tekintetben nincs feladat, mely Magyarország közgazdasági fejlődésére nagyobb fontossággal bírna, mint vasutaink kiépítése mellett egyoldalúan elhanyagolt víziutaink elkészítése ... Kiviteli forgalmunk nagy része függetlenné is tétetnék minden idegen befolyástól, első sorban azon káros hatástól, melyet Németország vasúti politikája fő kiviteli irányainkra a mai napig gyakorol. Kvassay Jenő az Országos Vízépítési és Talajjavítási Hivatal akkori vezetője szerint: ,,A vasutak csak azokat az átrakodó állomásokat favorizálták, melyekről a víziforgalom ment át a vasutakra, ahol ... pedig ... a vasúti forgalom mehetett volna vízre — legenyhébb kifejezéssel élve - egyáltalán figyelmen kívül hagyták, pl. Baján.' Kvassay 1892. október 12-én a soroksári Duna-ág rendezése kapcsán a következőt jegyezte meg:,,A soroksári folyammedernek minden körülmények között igen fontos a hivatása, melyre tekintettel kell lennünk a tiszai forgalom lebonyolításánál, ami pedig azon pillanatokban lesz szükséges, amidőn a csongrád-budapesti hajózó csatorna annak szegedi mellékcsatornájával együtt ki lesz építve, ami csakis az idő kérdése lehet, mert addig a tiZICHY Jenő: A duna-tiszai, vagyis a Pest-Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna ügyében. Pest, 1868. 57. SAJÓ E. 1930. 19. Nyomtatásban megjelent: TÜRR István: A vizekről. Bp. 1881. Adatok a Duna-Száva csatorna és az Adria felé vezetendő víziút kérdéséhez. Bp. 1908. 14.; BOGÄRDI János: A Száva-Duna csatorna újabb terve. Vízügyi Közlemények, 1948. 508. KVASSAY Jenő: Vízi közlekedési politikánk. Közgazdasági Szemle, 1912. márc-4. 349 27 28 29 30 31
