Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.
űzése után vannak adatok arról, hogy műszaki szakemberek dolgoztak magyar vizek mellett. 15 A vizsgált időszakban már az emberi beavatkozások erősödő mértékben okozták a Tisza mederváltozásait, illetve akadályozták azt meg. Vannak kutatók, akik úgy értékelik, hogy talán csak ettől kezdve nevezhetjük a Tiszát folyónak, szabályozatlan ősét nem. A 17. századtól a Habsburgoknak a magyarországi közlekedés javításához elsőrendű hadi érdekei fűződtek. Ezen kívül a merkantilista gazdaságpolitika, a kereskedelem fejlesztésének elvével fontos szerepet szánt a szállítást elsősorban biztosító víziutaknak. A 18. században pedig a Habsburgoknak háborúik miatt volt szükségük az utak, víziutak teljesítőképességének növelésére, a gazdasági erőforrások kiaknázásához. A vízi utakat, az utak tavaszi és őszi járhatatlansága miatt kellett létrehozni, illetve forgalmukat biztosítani. Még mindig könnyebb volt vízen az árral szemben is szállítani, mint a Magyarországon jószerivel járhatatlan utakon. A folyók meder változásai ellen a kezdetleges társadalmi szinteken passzívan védekeztek. Ha a települést elérte a folyó, akkor a lakosság biztonságosabb részekre költözött. A fejlettebb társadalmi viszonyok között már a védekezés preventív jelleget öltött. A természeti törvényszerűségek okán meglévő akadályok mellett a folyóvizek medreiben ember alkotta akadályokkal is számolni kellett. A révjog, a malmok, malomgátak, a halászok fából épült szegyéi és sövényből, nádból készült rekesztő gátjai mind a törvényesen ugyan kimondott, de be nem tartatott folyóvizi közlekedés elsőbbségének mondtak ellent a gyakorlatban. A mai megye Tisza-szakaszán az 1009-ben már meglévő egri püspökség Örvénynél nemcsak révvel rendelkezett, hanem vizafogóval is. A Tiszán nagy gyakorlat volt a hajómalmok használata. Ezeket általában a települések alatt a folyás irányában helyezték el. A lassú folyású folyókon épült malmok energiáját a víz terelésével növelték, mely célt a malomgá15 16 17 18 19 20 FODOR I 7 . é.n. 136. MIKE K. 1991. 409. DÓKA K. 1987. 1 1. LÁSZLÓFFY W. 1982. 187. MIKE K. 1991. 571. Erre Heves megyei példát is találunk, többek között Tiszanána esetében. LÁSZLÓFFY W. 1982. 164. A 15. század végén 2 000-nél több vízimalom volt a Tisza vízrendszerében, ezeknek száma a 18. századig megkétszereződött. 21 SOÓS Imre: Heves megye községei 1867-ig. Fger > 1975. 486. KAROLYI Zsigmond - NEMES Gerzson: A rendszeres szabályozások kora (1846-1944). Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. II. Vízügytörténeti Füzetek 9. Bp. 1975. 8. . 23 SUGÁR István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán. In: Archívum 9. 5 33. o. Eger, 1979. 11. 33
