Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: A Heves megyei Tisza-szakasz változásai 18-19. századi térképek tükrében / 31. o.
tak szolgálták. Mivel leszűkítették a medret, növelték az árvízveszélyt és elősegítették az elmocsarasodást. A szélesebb, bővebb vizű folyókon, — mint amilyen a Tisza is volt — úszó hajómalmok is voltak. Ezeket a part közelében kötötték ki. Érdekes módon a hajózást köteleik akadályozták , mert nem vasmacskát használtak a rögzítésükre. A szabályozás előtt egy nagyobb árvíz 5-6 hónapig borította az árteret. Heves megyében az ártéri községek száma a 18—19. században 78, a mindig víz alatt lévő terület mintegy 16 ezer, az árvízkor elborított terület 113 ezer hektár volt. A Tisza Heves megyei szakasza a Közép-Tiszavidék része, teiepülésföldrajzi jellegét is a Tisza határozza meg. Itt a folyó lomha, kanyargós, folyó hátakkal és övzátonyokkai kísért. Ugyanannak a folyónak vannak elöregedő és fiatal szakaszai. A kanyargás a völgyfejlődés folyamatát tekintve az elöregedő folyók tulajdonsága. A Tisza tipikusan meanderező folyó. A Közép-Tiszavidéken a kanyarulatok a lassú vízmozgás, az agyagos mederanyag miatt nem vándorolnak olyan erősen, mint Tokaj felett." Az egyenes mederszakaszok változása a kanyargóséval ellentétben viszont kisebb, elsősorban olyan kis vízhozamú folyó esetében , mint a Tisza. A partok védelme lassítja a természetes fejlődést. A 18. században az ország területét háborúk nem érintették, ami gazdasági fejlődést és demográfiai robbanást eredményezett, majd a később mutatkozó gabonakonjunktúra az árvízvédelem, a hajózóút biztosítása mellett felvetette a termőföldek növelése iránti igényt is. A 18. században már a folyókat és mocsaras területeket ábraT 1 zoló térképek nagyobb számban készültek. A folyószabályozások kivitelezéséhez is szükség volt a folyók vízrajzi felméréseire. Mindaddig amíg nem voltak megbízható térképek folyóinkról, a vízi munkálatoknak nem volt komoly alapja. A 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 PONGRÁCZ Pál: A mezőgazdasági jellegű ipari építeszet műemlékei. A malmok. Bp. 1957. 34. PONGRÁCZ P. 1957. 36. 1772-ben Mária Terézia eltiltja a kötelet és vasmacska használatára kötelezi a molnárokat. LÁSZLŐFFY W. 1982. 209. POZDER Péter; A Heves megyei Tisza-szakasz szabályozás előtti mcdcrváltozásainak térképészeti dokumentuma. Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei. 647-658. Eger, 1984. 649. CHOLNOKY Jenő: A Tiszameder helyváltozásai. In: Földrajzi Közlemények. XXV. k. 1907. 9. füzet. 382-405. 391. A folyókanyar fejlődése és haladása között fordított összefüggés van. Ha a mederváltozásban a kanyarfejlődés fokozottabb, akkor a kanyar haladása lassúbb, ha a haladás erőteljesebb, a kanyar fejlődése lassúbb. A fejlődés oldal- és függőleges irányú. POZDER P. 1984. 649. MIKE K. 1991. 564. DÓKA K. 1987. 96. MIKE K. 1991. 409. FODOR F. é.n. 136. 34
