Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Mohács előtti oklevelek Külső-Szolnok vármegye történetéből 1330-1526 / 247. o.

Urunk hivatkozott Törtei [Thewrtel]*

5 falubirtoka egyaránt Külső-Szolnok vármegyében lévő helyszínén és illően a falubirtokok között fekvő területen; ez idő alatt egyrészről a vitában állók szomszédaival, Nemes mesgyeszomszédaikkal és nemnemes megyebeliekkel, a felek által egyenlő számban odahozottakkal és összegyűjtöttekkel, Werbőczy Istvánnal is; másrészről Kun [kwn] Benedek kapitány, Veres [Weres] Bálint bíró, Kese [Kesse] Kristóf, Kovács [Kowach] Ambrus és Deák [Dyak] Péter [nevezetű] becsületes [emberekkel], tudniillik a Törtei faluban lakó királyi kunokkal [ . . . ] összejöttünk és azokat a területeket [ . . . ] az említett felek előadása és kinyilatkoztatása mellett bejártuk és átvizsgáltuk, azután több nemes és nemnemes tanút [ . . . ] a legszigorúbb eskütétel mellett megvizsgáltunk; Mivel mindkét fél tanúinak vallomása [ . . . ] ugyanazt a Werbőczy István mestert, következésképpen Nyársapáti falubirtokának jobbágyait és lakóit tüntette fel a legelők, a folyók, a rétek, a kaszálók, a művelt és műveletlen szántók valódi birtokában és használatában [lévőknek]; Kezdve a Feketehalom [feketehalom] nevű dombtól és innen egyenesen az Aszszonyhalma [Azzonhalma] nevű dombig,

7 a Tiszavárkonyból [De Warkon] Ceglédre [ad Czegled] vezető, lévő és fekvő út mellett; Innen pedig mintegy délnyugati irányban a Hosszúhalom [Hozzyhalom] emelkedéshez, ettől pedig a népiesen Haranglábnak [harangláb] nevezett legelőhöz, vagy helyhez előremenve, a leírt bizonytalanság után, meggyőződtünk arról, hogy a néhai [II.] Ulászló királytól kezdve Werbőczy István azt békésen és szabadon bírta, és nyilvánvalóan csupán négy éve zavarták őt ebben a kunok; Ezért helyesen az említett király Urunk előbb nevezett ítélőmestereivel és törvényszéki esküdtjeivel, előre feltett elhatározás alapján, az előbb mondott Feketehalom nevű dombon, tudniillik annak a csúcsán, vagy tetején egy földből való határjelet; Ezután egyenesen haladva délnyugati irányban a síkságon egy közbeeső határjelet; Innen keveset haladva és érkezve Asszonyhalma dombhoz, annak tetején egy nagy, földből való határjelet; Ezután a fent írt délnyugati égtáj tartásával, valamint a Tiszavárkonyból Czeglédre vezető út átlépésével, mellette távolabbra haladva és a mondott Hosszúhalom dombot elérve egy földből való határjelet; Innen kis távolságra előremenve az út mellett - amely a mondott Törtei [ThewrTörtel ma Nyársapátitól keletre van, kb. 11-12 km-re. 6 Mivel Törteit falubirtoknak és nem szállásnak nevezi az oklevél, feltételezhető, hogy a kunok kisebbségben voltak a jobbágyokkal szemben. 7 1-eketehalom es Asszony halom ma is ismert, beketehalom Törteitől délre, 2 km-re, Asszonyhalom pedig Törteitől északra 1 km-re van. (HÍDVÉGI Lajos: Pusztabokrok. Cegléd, 1984. 4. sz. térképmelléklet) 291