Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)
TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A tankötelezettség teljesítése néhány tényezőjének és összefüggéseinek változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében az általános iskolák l. osztályaiban az 1980-90-es évtizedben / 225. o.
Az 1985/86-os adatok alapján a fokozatos változócsökkentés (míg minden egyes megmaradt tényező hatása is szignifikánsnak bizonyult legalább p = 5 %-os szinten) az alábbi 4 változós regressziós egyenleghez vezetett: xj = 0,50 . x ? + 0,43 . x 3 . + 0,34 . x 4 -0,31 . x 6 - 34,43 (2), ~ 2 — A 4 változó együttes hatását az Rí .9 3 4 6 = ^~'^ < ^" os többszörös determinációs együttható fejezi ki. A kevésbé jelentós hatású változók elhagyását érzékelteti, hogy a 4 mellőzött együttesen csak alig 2,5 %-nyi hatással volt X]-re. (Vesd össze a 82,7 %ot az 5. sz. táblázat 1. sora megfelelő adatával!) Itt minden megmaradt változó hatása és az együttes hatás is p = 0,5 %-os szinten szignifikáns. Három tényező azonos a (2) és (1) regressziós egyenletekben, de a (2) egyenlet megfelelő együtthatói abszolút értékben jóval nagyobbak, amely a hatásnövekedés legmarkánsabb kifejezője. Ezek szerint 5 év után a cigány tanulók osztályismétlésére nagyobb mértékben hat — változatlanul növelő jelleggel — az összes tanuló osztályismétlése, a cigány tanulók aránya, csökkentő jelleggel pedig a cigány tanulók óvodáztatása. Lényeges változás, hogy az óvodában visszamaradtak aránya (beleértve az óvodáztatásban nem részesült cigány gyermekeket is) 1985/86-ban már nem volt érdemi befolyással az osztályt ismétlő cigány tanulók arányára. Az óvodáknak cigány osztályismétlést csökkentő hatása tehát lényegében megszűnt! Belépett viszont lényeges meghatározó tényezőként X4, az öszszes tanuló előzetes óvodáztatási mutatója. A (2) egyenlet aláhúzott részét most is egyesíteni lehet a hatás szempontjából. Ez a jelen esetben egészen triviális okfejtéssel lehetséges: X4 (az összes tanuló előzetes óvodáztatása) nyilván átlagosan feltétlenül lényegesen nagyobb xg-nál (a cigány tanulók előzetes óvodáztatási arányánál) és még az együtthatójának abszolút értéke (o,34) is nagyobb (0,3I-nél). Az egyenletben szereplő aláhúzott kifejezés tehát együtl feltétlenül pozitív értékű. így összességében 1985-re az előzetes óvodáztatás felsorakozott a cigány osztályismétlők arányát növelő tényezők közé! (Noha önmagában a cigány tanulók előzetes óvodáztatása csökkenti - az egyenlet szerint - osztályismétlésüket.) Ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy 1985-re az előzetes óvodáztatás osztályismétlést csökkentő hatása felértékelődött, (melyről a 2.2. részben majd meggyőződhetünk) de az a nem cigány tanulók körére sokkal erősebben érvényesül. Ez sajnos nagyon negatív kép, mert azt érzékelteti, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében már a köznevelési rendszer első foka, az óvoda is erősíti a különböző szociokulturális háttérből indult tanulók hátrányait. (Lehet persze, hogy ez korántsem csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében van így.) A path-együtthatók a következők: p 2 =0,63; p 3 =l,74; p 4 =0,59; p 6 =-0,95. Ezek szerint 1985-ben egyértelműen a legbefolyásosabb növelő hatású tényező volt a cigány tanulók osztályismétlésére a vizsgált településen regisztrálható cigány tanulók aránya, mert hatása p = 0,5 %-os szinten különbözik a másik 3 tényező hatásától. Kedvező oktatáspolitikai jelentősége természetesen a mérséklésnek van, amiben a cigány tanulók óvodáztatásával összefüggő mutató (pg) vezet. Végül is 5 év alatt a legfőbb ható tényezőkben nem következett be változás, de szerepük markánsabbá vált. A többi 3 tényező hatásának nagyságrendjében nincsenek szignifikáns 238
