Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A ló-, a sertés- és juhtenyésztés alakulása a két világháború között Szolnok megyében / 167. o.

hatjuk, hogy a hússertés szerepe a kisüzemben nagyobb, ugyanakkor a hússertés terjedése erőteljesebb volt. 10. táblázat A sertések száma és átlagszáma 1935-ben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ne különböző kezelésű és nagyságú gazdaságaiban Gazdaságkategória Egy kat. hold alatt szántó nélkül Egy kat. hold alatt szántófölddel 1—5 kat. holdas 5-10 kat. holdas 10-20 kat. holdas 20-50 kat. holdas 50-100 kat.holdas 100-200 kat.holdas 200-500 kat.holdas 500-1000 kat.holdas 1000 kat. hold felett ÖSSZESEN Tulaj donkezelésű Ekszonbéres Vegyes kezelésű Összesen Egy gazszám % szám % szám % szám % daságra jut db 15.469 6,13 656 0,26 110 0,04 16.235 6,43 10.363 4,10 368 0,15 320 0,13 11.051 4,38 1,38 33.760 17.089 18.318 21.170 8.381 4.051 5.326 11.479 19.320 13,38 6,77 7,26 8,39 3,32 1,61 2,11 4,55 7,66 1.689 1.053 2.701 4.589 2.433 2.035 2.404 4.193 9.233 0,67 0.42 1,07 1.82 0.96 0,81 0,95 1,66 3,66 4.139 4.638 8.618 11.646 6.675 3.987 3.390 3.057 9.672 1,64 1,84 3,42 4,61 2.65 1,58 1,34 1,21 3,83 39.588 22.780 29.637 37.405 17.489 10.073 11.120 18.729 38.225 15.69 9,03 11,75 14,82 6,93 4,00 4,40 2,52 3,63 5,34 10,54 19,26 43,10 7,42 225,65 15,15 670,61 164.726 65,28 31.354 12,43 56.252 22,29 252.332 100,00 3,35 A sertésállománnyal kapcsolatban a kor és ivar szerinti megoszlás nem esik olyan súlyosan latba, mint a szarvasmarha vagy a lóállomány esetében. A tenyészcsoporton kívüli állomány egyoldalú termelést végez, amelynél az ivar nem jön számba. Egy másik nem felejtendő körülmény az, hogy a sertésállomány sokkal kevésbé állandó jellegű, mint a szarvasmarha- vagy a lóállomány . Egyrészt azért, mert kisebb, gyorsabb fejlödésű, rövidebb életű állat lévén tenyésztése a konjunktúrához jobban igazodhat. Másrészt a mezőgazdasági üzemek nem olyan szerves tartozéka, mint amazok, így a kor- és ivarmegoszlás is úgyszólván napról-napra változik, a vizsgált adatok tehát csak egy ilyen mozgalmas változási folyamat pillanatfelvételének tekinthetők. Ami először feltűnik az az, hogy a tenyészállomány aránya mindenütt kisebb 1935-ben, mint 1911-ben. A csökkenés mintegy 20—25 %-os. Véleményünk szerint ez nem jelenti az állomány visszaesését, hanem azt jelenti, hogy 1935 februárjában rosszabbak voltak a tenyésztési kilátások, mint 1911 telének végén. Az a jelenség, hogy a malacok aránya tekintélyes visszaesést, a süldőké és a soványaké pedig határozott emelkedést mutat, a két felvétel technikai eltérésével magyarázható. Nem sokat mond a hízók arányában mutatkozó emelkedés sem. 25 Mg. síat. 112. köt. 494-501. és 534-535. 183