Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

Hasonló tendencia figyelhető meg a hírlapok és folyóiratok elterjedésének alakulásában is. 1895-ben 806 hírlap és folyóirat, 1910-ben 1680, 1937-ben pedig 2155 hírlap és folyóirat jelent meg. Tanulságos azonban, ha a hírlapok és folyóiratok között az ún. „nem politikai tartalommaC jelentkező hetilapok számszerű alakulását megvizsgáljuk. Ez az a laptípus ugyanis, amely a kisebb központokban tipikusan jellemző lap volt. 1895-ben 150, 1910-ben 258, 1937-ben pedig 183 üyen jellegű hetilap jelent meg az ország 114, 195, illetve 155 településén. Ez tehát azt jelenti, hogy míg 1910 körül a járások majdnem fele, 1937-ben viszont elméletileg mindegyike rendelkezett helyi-körzeti hetilappal. A Közép-Tiszavidéken a legelső hetilap és nyomda Tiszafüreden jött létre 1888-ban. A századfordulót követően már Hevesen is volt nyomda és újság. Az 1910-es évek elejére már a vizsgált központok zöme rendelkezett nyomdával és hírlappal. Nyomda üzemelt Hevesen, Kunhegyesen, Mezőcsáton, Polgáron és Tiszafüreden, hetilap illetve hírlap jelent meg Hevesen, Mezőcsáton, Polgáron, Poroszlón és Tiszafüreden. A két világháború közötti időszakban már Abádszalókon és Poroszlón is működött nyomda, hetilap viszont egyedül csak Hevesen jelent meg. Meg kell említenünk, hogy a vizsgált időszakban Kunmadarason nyomda egyáltalán nem működött, sőt hetilap sem jelent meg. Hazánkban a kiegyezést követően a középfokú oktatási rendszerben jelentős tényező volt a polgári iskola, mely fontos központi funkciót biztosított egy-egy településnek. A vizsgált központok életében is lényeges szerepe volt a polgári iskoláknak. A Közép-Tiszavidéken ugyanis csak ezek az intézmények képviselték a középfokú oktatást, mivel gimnáziumok a térségen kívül jöttek létre (Karcag , Kisújszállás, Eger, Jászberény, Mezőkövesd, Miskolc). A térség központjaiban születő polgári iskolák kialakulásának, megszervezésének folyamata igen tanulságos. Először 1913-ban Tiszafüreden szerveződött meg a polgári fiúiskola, mely az I. világháború után leányiskolával egészült ki. A többi intézmény mind a két világháború között jött létre. Kunhegyesen 1922-ben, Polgáron és Poroszlón 1925-ben, Hevesen 1926ban, Mezőcsáton pedig 1934-ben nyitották meg a polgári iskolát. Néhány évig Egyeken is működött polgári iskola, de elnéptelenedett. Hasonló sorsra jutott az 1930-as években a poroszlói és a kunhegyesi iskola is, sőt az 1940-es évek elején a hevesi intézmény is. Ezek az intézmények azonban fennállásuk éveiben igen jelentős, noha településenként nagyon eltérő súlyú funkciót biztosítottak a befogadó központoknak. Főleg, ha tudjuk, hogy az 1930-as évek közepén az ország 164 településén volt polgári iskola: ez elvileg a járásszékhelyek szintjét meghaladó intézménytípus volt. Az oktatási-kulturális szerepkörről így elmondható, hogy ez a vizsgált központok többségében a XIX. század végétől a XX. század első harmadáig-feléig megfelelt a járásszékhely szintű települések átlagának. Heves, Mezőcsát és Tisza fir ed aránylag kiegyensúlyozott intézményi adottságokkal jellemezhető, bár láthattuk, hogy ez a kiegyensúlyozottság viszonylagos. Ugyanez Kunhegyes, Polgár és Poroszló esetében már nem érvényes, Abádszalóknak és Kunmadarasnak pedig jóformán nincs is számottevő, a vizsgálatba bevont intézménye. Az ország egészét tekintve is felemás a kép. Az 1930-as évek közepén ugyanis az ország járásszékhelyeinek 21 %-ában nem volt nyomda, 30 %-ában polgári iskola, 42 %-ában pedig hetilap. 140