Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

Összegzéseként érdemes áttekintenünk a központi funkciót hordozó, illetve jelentő tényezők és intézmények területi eloszlását (6. táblázat). Előzetesen le kell szögeznem, hogy a táblázatban a Közép-Tiszavidék centrumaiban, továbbá a Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú, Szabolcs és Borsod vármegyék hasonló szerepkörű központjaiban fellelhető intézményekről van szó. Ez az intézményi kör szűkebb a kérdőívben felsorolt 141 intézménytől, mivel ott néhány magasabb szerepkörű intézményt (pl. kórház) is megjelöltem. 6. táblázat A Közép-Tiszavidék vizsgált centrumaiban előforduló, központi funkciót jelentő tényezőit, intézmények csoportosítása és megoszlása (1925-1936 között) Igazga- Nagy- Kiske- Egész- Kultúra Egyéb Kisipari Összetás keresreskeségügy maxiszolgálszolgálsen Település maxikededelem, maximum: tatás tatás maximum: lem,elpiac mum: 16 maximaximum: 16 látás maximum: 18 maximum: 13 7 mum: 10 mum: 42 122 Abádszalók b 7 7 4 6 4 28 62 Heves 14 13 11 5 13 8 38 102 Kunhegyes 10 13 11 4 10 7 3S 90 Kunmadaras 2 12 9 4 6 3 27 63 Mezőcsát 15 13 10 6 11 9 37 101 Polgár 5 1 1 11 4 11 6 1b 74 Poroszló 3 7 8 4 6 4 21 53 Tiszafüred 14 17 12 6 13 8 42 112 Forrás: Közigazgatási tájékoztató lapok, 1925., Hevesmegyei Compass, KOVÁCS K. 1986., VAJDA Gy. szerk. 1932-34., Kérdőíves felmérés. Megjegyzés: A „maximum értéket az öt jelzett vármegye hasonló szerepkörű centrumaiban előforduló intézmények átlaga alapján határoztam meg. Azt láthatjuk, hogy a 4 járásszékhely a funkciócsoportokban felsorolt intézmények jelentős részével rendelkezik (Tiszafüred: 92 % , Heves és Mezőcsát: 84-83 %, Kunhegyes: 74 %). Polgár az intézmények 60 %-ával, Abádszalók és Kunmadaras pedig 50-50 %^ával rendelkezett az 1920-as, 1930-as években. Legalacsonyabb Poroszló mutatója (43 %). 141