Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek vonzáskörzete a XX. század első harmadában / 127. o.

VADÁSZ ISTVÁN A KÖZÉP-TISZA VIDÉK KÖZPONTI SZEREPKÖRŰ TELEPÜLÉSEINEK VONZÁSKÖRZETE A XX. SZÁZAD ELSŐ HARMADÁBAN 1. Bevezetés Az utóbbi évtizedekben a településtudomány művelőinek figyelme igen gyakran fordult a településhálózat kutatása felé. A településhálózat és az azt alkotó, összetevő elemek ugyanis igen változékony rendszert képeznek. Ez a rendszer ugyanakkor meglehetősen hajlamos az alaptendenciák megőrzésére. Nem véletlen tehát, hogy midőn városhálózatunk mai elrendeződésének, tagoltságának és torzulásainak okait kutatjuk, eljuthatunk a polgárosodás és a polgári városfejlődés korszakához. Az is természetes, hogy a polgárosodás időszakának városfejlődése sem előzmény nélküli, így egy sor tanulság következik az egykori sajátosságokból. A XIX. század második felétől uralomra jutó tőkés gazdasági - társadalmi rend a településhálózat fejlődésének igen fontos forrásává vált. A mezőgazdaság tőkés átalakulása, az agrártermékek kereskedelme, tömegesen jelentkező szállítási igénye, feldolgozása, a bank- és hitelélet intézményeinek rohamos ütemű kiépítése, továbbá az ezekkel párhuzamosan kiépülő polgíri igazgatás ,,centrumigénye - mind városfejlesztő hatású tényezőnek bizonyult. A településhálózat hierarchikus rendeződése lendületet vett, bár nem tudott lépést tartani az igényekkel. A településhálózat központi hely — állományának tagjai felértékelődtek: a jogi, a funkcionális és a társadalmi - gazdasági -funkcionális városkategória mindinkább szétvált. A településhálózat elemei közötti differenciálódás, a város és a falu közötti funkcionális különbség mind erőteljesebbé vált. Egyre inkább elkülönültek a központi, más településeket is vonzó, a társadalmi-gazdasági teret szervező helyek (városok), illetve a helyi lakosság ellátására és a helyi erőforrások hasznosítására rendelt települések (falvak). Mindez a folyamat természetesen nem ment gyorsan, zökkenőmentesen. Különösen hazánkban nem, ahol számtalan kedvezőtlen tényező zavarta, tette sajátossá városhálózatunk alakulását. Az viszont nyilvánvaló, hogy a modernizálódás , a gazdasági tér szerveződése kik ény szerit ette a városhálózat differenciálódását, hierarchikus rendjének kialakulását. A Közép-Tiszavidék központi szerepkörű településeinek kutatását az OTKA anyagi támogatásával végeztem. A többévi munkát lehetővé tevő támogatást ezúton is köszönöm.