Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

sági vasút építését tervezték, amelyet Mezőhék-Mezőtúr irányába meghosszabbítottak volna. A vasútépítésekre a községek 40-120 ezer koronányi összegeket szavaztak meg. Ezt a tőkét az uradalmak, az állam és a vármegye hozzájárulása egészítette volna ki, de a kiépítéseket az I. világháború kitörése meghiúsította. Egyedül a szolnok-füzesabonyi vonal alapozási munkálatait kezdték meg, de ezt is csak 1919-ben a Tanácsköztársaság idején. A kereskedelemügyi miniszter az engedélyeket a Tanácsköztársaság bukása után visszavonta és a tervezett vonalak soha nem épültek meg. Az említett új vasútépítési törekvések kétségtelenül kapcsolatban állnak a szolnoki cukorgyár felépítésével is, amely ugyanebben az időben történt. Mindhárom vasút kiépítését a cukorrépa termesztésre alkalmas nagybirtokos területeken tervezték. A csongrád-tiszaföldvár-mezőtúri gazdasági vasút a tiszakürti Bolza-uradalmat átszelve érintette volna a Mezőhék környéki majorokat. Ezek a gazdaságok váltak 7 7 később a megye legnagyobb cukorrépa termesztőivé. A törökszentmiklós-abádszalóki vasút a megye tiszántúli részeinek egyetlen régebbi cukorrépa termesztő vidékén húzódott volna keresztül. A répatermesztés bizonyítéka, hogy Deutsch Ignác és fia hatvani cukorgyáros már 1899-ben iparvágányt építtetett a fegyverneki cukorrépa raktár és az állomás közt. A szolnok-füzesabonyi vasút tervezésénél pedig az északi iparvidék felvevő piaca is jelentős tényező lehetett. A vasútépítések kora a I. világháborúval lezárult. A Horthy-rendszer idején a gazdasági és politikai bajokkal küszködő állam a vasútépítéseket nem támogatta. Az 1930-as években a helyiérdekű vasutakat államosították, de új vasútvonalakat nem létesítettek. A II. világháború után csupán néhány kisforgalmú, rövid vonal épült. Ilyen volt pl. Szolnok megyében az azóta már megszüntetett kisújszállás-kuncsorbai és a fegyverneki MÁV állomást a községgel összekötő keskenyvágányú vasút. Az előbbi 1948-ban, az utóbbi 1949-ben épült,

79 és később, 1953-ban Túrkevéig, illetve 1955ben Tiszabőig meghosszabbították ezeket a kisvasutakat. 1952-ben avatták fel a századfordulón már tervezett tiszazugi, Kunszentmárton-Tiszaug közötti vonalat, amely az 1896-ban megépült lakitelek-tiszaugi vasúthoz csatlakozva összeköttetést teremtett Kecskeméttel. Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye vasútvonalainak kiépítése korán megkezdődött és kisebb megszakításokkal a ^.századközepétől az I. világháborúig tartott, ennek ellenére a vasúthálózat nagyon egyenetlen. 76 SZML Aüspáni iratok 10589,10634, 10635, 11090, 11092, 11094/1919. 77 BERECZKII. 1973.9. 78 SZML Alispáni iratok VIII. 605/1899. 79 Néplap, 1949. 53. sz. 80 Szolnok Megyei Néplap, 1952. 34. sz. 123