Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

A megyén keresztülfutnak az ország legfontosabb fővonalai, ugyanakkor egyes területeken egyáltalán nem épült vasút. A vasút Szolnok fejlődésében játszott a legkiemelkedőbb szerepet. A város modern iparának kialakulását és a lakosság számának rohamos gyarapodását tette lehetővé. 1876-ban a megye akkori egyik legkisebb városát elsősorban a kiépülő vasútvonalak miatt emelték megyeszékhelyi rangra. Bár a maradi képviselőtestület, különösen a helyiérdekű vonalak esetében akadályozta a vasútépítést, az országos érdekek és a kedvező természeti adottságok hatására a tiszai átkelőhely Magyarország egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjává vált. A tehetős jászkun települések zöme is aránylag korán bekapcsolódott a vasúti forgalomba. A kedvező áruszállítási lehetőségeket a kisbirtokosok mégsem tudták kihasználni és elszegényedésük miatt a helyiérdekű vasutak kiépítését sem fejezhették be teljesen. A tőkeerős nagybirtokok a vasút segítségével bekapcsolódtak az országos és a nemzetközi áruforgalomba. Súlyuk a kisbirtokosok rovására méginkább megnövekedett és a vasútépítésekben is mindinkább az uradalmak érdeke került előtérbe. A jászkunoknál elmaradottabb egykori Külső-Szolnok megyei községek jó része és a legrosszabb talajadottságokkal rendelkező területek véglegesen vasút nélkül maradtak. Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúthálózatának földrajzi képe és a vonalak egyenetlen eloszlása jelenleg is jól tükrözi a vidék múlt századbeli gazdasági-társadalmi viszonyait, továbbá az egyes területek közötti lényeges fejlettségbeli különbségeket, melyek a legutóbbi évtizedek során jelentősen módosultak. 124