Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

és így kialakult volna egy Budapest-Debrecen közti vasútvonal, amely a fővárost a 7 1 legrövidebb úton kötötte volna össze a Tiszántúllal és Erdéllyel. A jászberényiek illúziói nagyok, de anyagi lehetőségei annál csekélyebbek voltak. Számítottak a Fiumét és a Felvidéket összekötő, Budapest elkerülésével futó MÁV vonal megépítésére, amely talán Jászberényt is érintette volna. A jászberényi sajtó több más, irreálisnak bizonyult elképzelésről is írt a századfordulón, így például az Adriát a Fekete tengerrel Jászberényen át összekötő vasútról, de szó esett a Buda pest-Gödöllői HÉV Jászberényig tervezett továbbépítéséről is. 1898-ban a miniszter engedélyezte ugyan a Sülysáp -Jászberény HÉV megépítését és megtörtént a közigazgatási bejárás, az 7 9 építéshez szükséges anyagi fedezetet mégsem sikerült biztosítani, az érdekeiknek 7 ^i jobban megfelelő jászapáti-vámosgyörki szakasz kiépítésén fáradoztak. A sülysáp-jászberényi vonal építésének összköltsége 300-500 ezer forint lett volna, de a város képviselőtestülete csupán százezer forint hozzájárulást szavazott meg, mert több pénzt Jászberény nem tudott biztosítani. A vasút kiépítése csak Jászberény városának állt érdekében, bankkölcsönt pedig speciális érdekű szárnyvonalak létesítésére nem lehetett felvenni. A képviselőtestület 1895-től kezdve egy évtizeden át vissza-visszatért a vasút ügyére. 1922-ben, majd 1947-ben ismét felvetődött a vasút gondolata, azonban a közúti motorizáció térhódítása és a korlátozott anyagi lehető7 S ségek megakadályozták a terv kivitelezését. Az I. világháború előtti években jelentkező mezőgazdasági konjunktúra idején újabb vasútvonalak kiépítését tervezték Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Jórészt a különböző okok miatt korábban elvetett terveket valósították volna meg. Magyarország mellékvonal hálózata meglehetősen aránytalanul, kizárólag a helyi érdekeknek megfelelően épült ki és egyes vidékek vasút nélkül maradtak. Ezért az állam 1906ban létrehozott egy évi 300 ezer koronás beruházási alapot, melyből a megyék érdekeinek figyelembe vételével ugyan, olyan vonalakat szándékoztak kiépíteni, amelyek az ország gazdasági életének élénkítését segítik elő. 1912-13-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében három vasútvonal létesítését engedélyezte a Kereskedelemügyi miniszter: A törökszentmiklós-abádszalóki és a szolnok-füzesabonyi vonal a vasútépítésből korábban kimaradt Tisza menti községeket és uradalmakat kötötte volna össze. A szolnok-füzesabonyi vasút átszelte volna a megyeszékhelytől északra levő rendkívül rossz minőségű, szikes talajú területet is. A Tiszazugban, Csongrád-Tiszaug és Tiszaföldvár közt keskeny vágány ú gazda71 SZML Közig. Biz.ir. 387/1898. Jászberény és Vidéke, 1895. júl. 4. 74 Uo.jűl. 18. 75 SZML Jászberény képv. jkv. 1947/51. 122