Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

Támogatásuk hiányában a szükséges tőkét, 680 ezer forintot nem sikerült biztosítani, ezért a terv egyenlőre megvalósíthatatlanná vált. Az 1890-es évektől az alföldi vasútépítések folytatását jelentősen elősegítette a cukorrépa meghonosítása, amelynek szállítása közúton nem lehetett kifizetődő. 1888-ban a hatvani, 1890-ben a selypi és 1912-ben a szolnoki cukorgyár létesítése tette lehetővé a cukorrépa elterjedését a megyében, mely a jó minőségű, löszre települt, nagyobb mésztartalmú mezőségi talajokon volt kifizetődőbb. Elsősorban a nagygazdaságokban hódított teret a cukorrépa. A paraszt-birtokosok kezdetben idegenkedtek a bonyolult művelési technikát igénylő növénytől, de később a hatvani és a selypi gyár közelsége és nagy nyersanyagigénye miatt a Jászságban is elterjedt a cukorrépa. A gyárak szakembereket küldtek a falvakba, akik a répa termesztésére biztatták a lakosságot, gyakorlati tanácsokkal és a műveléshez szükséges szerszámokkal látták el a kistermelőket. A cukorrépa-termesztés, a borsodi és nógrádi iparvidék felvevő piaca, az 1906ban bevezetett védővámok gabonaárakat emelő hatása tette lehetővé az újszász-jászapáti vasútvonal meghosszabbítását Vámosgyörkig. A jászsági helyiérdekű vasút a népes Jászdózsa és Jászárokszállás községeket összekötve kapcsolódott az északi iparvidék forgalmát lebonyolító budapest-hatvan-miskolci fővonalhoz. Az újszász-jászapáti helyiérdekű vasút továbbépítését már 1886-ban tervezték Tiszasüly, illetve Heves község felé, a kisbirtokos jászok elszegényedése miatt azonban a vonal meghosszabbítására csak 1911-ben került sor. A vidék szerény anyagi lehetőségeit tükrözik az építés körülményei. A vasútvonalat kijelölő közigazgatási bejárás már 1900-ban megtörtént, de a vonal megnyitása még egy évtizedig váratott magára. A 30 km-es új szakasz építési költsége 1.259.000 korona összeget tett ki, melynek fedezetét a községek, a vármegyei törvényhatóság és az állam hozzájárulásából, valamint részvények árusításából biztosították. Az összegyűlt tőke a munkálatok megkezdéséhez még mindig kevésnek bizonyult, ezért a hiányzó pénzmennyiséget az Új szász-Jászapáti HÉV RT pótolta. Minthogy e pénzösszeget kölcsönből tudta csak biztosítani, a több, mint 30 évi fennállás után először nyereséges részvénytársaság újból eladósította magát. A Jászság gazdasági hanyatlásának okát sokan a vidékre kedvezőtlen irányú vasúti hálózatban keresték. Jászberény az 1890-es években lépéseket tett annak érdekében, hogy a várost a budapest-aradi fővonalon lévő Sülysáppal vasútvonal kösse össze. Tervezték, hogy ezt a vasutat később Tiszafüred irányában meghosszabbítják, 66 rjo. 67 BERECZKI Ibolya: A szolnoki cukorgyár története /kézirat! Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár. 1973. 9. 68 SZML Alispáni ixatok 3645/1886. 69 SZML' Közig. Biz.ir. 1783/1900. Az Újszász-Jászapáti /Vámosgyörki/ hév RT. alapszabályai. Szolnok, 1886.\\911 . 121