Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

kevés érzékkel rendelkeztek a kapitalista vállalkozásokkal szemben. Két évvel később az 1880. évi 31. te. a helyiérdekű vasutak építésének pénzügyi feltételeit részletesen szabályozta, de a Tisza menti községek lakossága ezután sem áldozott a jövedelmezőnek ígérkező vállalkozásokra. Az ármentesítések nagy földterületeket tettek megművelhetővé a Tisza völgyben, amelyek népessége az 1880-as évek elején még csekély volt. Élénk áruforgalmat lehetett volna megvalósítani, ha a terményfelesleget vonattal szállítják el. A vasutak végül is a nagybirtokosok és a nagykun települések érdekeinek megfelelően épültek ki, a Tisza menti községek legnagyobb részét pedig nem érintik, mivel azok elhelyezkedésére merőlegesen, az északi iparvidék irányában futnak. Északnyugat-délkeleti irányban vezetett az északi hegyvidéket az Alföld gabonatermő körzeteivel összekötő Mátra-Békés-vidéki Egyesült Helyiérdekű Vasút, amely 1887 és 1899 között épült ki. k Kistér enyétöl Vésztőig terjedő vasút része a Pusztataksony-Kisújszállás közötti 37 km-es szakasz, melynek engedményese gróf Károlyi Gyula, a Kápolna környéki uradalmak birtokosa volt. A Mátrai Vasúti Rt alelnökévé gróf Szapáry Gyula pénzügyminisztert választották, akinek a pusztataksonyi uradalmát a vasút szintén érintette. Feltehetően az ország politikai vezetésében szerepet játszó mágnások személyének és a vasúti fővonalakat összekötő, három megyét is átszelő irányának köszönhető, hogy pusztataksony-kisújszállási vasút kiépítésének állami támogatása kiemelkedően magas, 20,8 %-os volt. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hozzájárulása az össztőkének csak 4,7 %-át biztosította, mert a megyei törvényhatóság elsősorban a vármegyén belüli vonalak kiépítését támogatta. A szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező tiszántúli települések kisebb összeggel járultak hozzá a vasútépítéshez és csak egyedül Kisújszállás jegyzett 100 ezer forint értékű részvényt. Kenderes csupán 20 ezer forint, Kunhegyes pedig 50 ezer forint értékben vásárolt részvényt. Összehasonlításképpen említjük meg, hogy a Kunhegyesnél kisebb lélekszámú Jászkisér 1883-ban a jászsági vasút építésére 80 ezer forintot szavazott meg. A pusztataksony-kisújszállási vonal megnyitása előtt, már 1886-ban felmerült a Mátra és a Tiszántúl középső része közötti vicinális összeköttetés egy kézbe vételének terve. A Kisterenyétől Kisújszállásig kiépülő mellékvonalak tulajdonosa, a Mátrai Vasút RT. Túrkeve várossal tárgyalásokat folytatott a már elkészült mezőtúr-túrkevei vasút megvételéről. A vasúttársaság a Kisújszállás-Túrkeve közötti vonalszakaszt is meg akarta építeni, de Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottsága ezt a tervet Révai lexikon.13. köt. Bp. 1915.491. HML Alispáni iratok 7637/1885. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának rendszeres jelentése 1896-1901 évekről. Szolnok 1901.90. SZML Jászkisér, közgy. jkv. 1883/20. 118