Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

a kitűzött határidőn belül nem terjesztette a megye jóváhagyása elé a vasút ügyét. Ezért a Vasúti Bank az előzőleg megkötött szerződést 1881. tavaszán felbontotta és megtagadta a hitelnyújtást az építésre. A vasútépítés elmaradása a szentesi elöljáróság tiltakozását váltotta ki, mellyel szemben az alispán azzal védekezett, hogy a vasúttárgyalásokra a jászsági árvíz miatt nem kerülhetett sor. Védekezésül hozta fel továbbá azt, hogy a vármegyei közgyűlés csak az újszász-jászapáti vasútvonallal együtt lett volna hajlandó e szerződést elfogadni, a jászapáti vonal kötségvetése pedig még nem készült el. A szentesiek az érveket nem fogadták el, hiszen a városuk nagyobb árvízzel küszködött, mint a Jászság és a vasút ügyét mégsem napolták el. Valószínűleg ez az ominózus eset is hozzájárult ahhoz, hogy Sipos Orbánnak alispáni tisztségéről le kellett mondani és a megyéből évtizedekre elköltözött. A pusztatenyő-kunszentmárton-szentesi vasút kiépítésének elodázása nemcsak a Jászság és a külső-szolnoki nagybirtokok ellentétével magyarázható. A szolnoki hajótulajdonosoknak és a fuvarosoknak is kedvezőtlen volt a Tisza vonalával párhuzamos helyiérdekű vasút kiépítése. Mivel a vízi úton és szekereken érkező árut Szolnokon rakták át vasúti kocsikba, ebből jelentős hasznuk származott. Ellenezték a vasút kiépítését a Szolnoktól északra lévő tiszavidéki nagybirtokosok is. Kovács Gyula pusztagyendai és Puky Miklós tiszaroffi birtokosok tiltakoztak a kunszentmártoni vonal építése ellen, mert az a vármegyei közmunkaalapot terheli. Amennyiben a közmunkaalapot felhasználják, a tervezett karcag-jászberényi és a fegyvernek-tiszafüredi vasút megépítése sokkal több tőkebefektetést igényelt volna. Az akadályok ellenére az uradalmak, a községek és az állam hozzájárulásával előteremtették a vasútépítéshez szükséges tőkét. A kormány a kunszentmártoni vonal kiépítését a jászságival szemben előnyben részesítette, hiszen a költségek 19 %-át magára vállalta. Az újszász-jászapáti vonalnál az állami támogatás mindössze az össztőke 10,4 %-át tette ki. Az észak-déli irányú átmenő forgalmat is lebonyolító kunszentmártoni vonal létesítése országos érdeknek számított és valószínűleg ezért részesült magasabb összegű állami támogatásban. A vasutat végül is egy hónappal korábban átadták a forgalomnak, mint az újszász-jászapáti vonalat. A Kunszentmárton-Szentes közti szakasz két évvel később nyílt meg, amelyet Szentes városa okulva a keserű tapasztalatokból, önerőből épített ki. 42 Szentesi Lap, 1881. 35. sz. 43 Jasz-Nagykun-Szolnok, 1881. szept. 11. 44 Jasz-Nagykun-Szolnok, 1881. szept. 25. 45 Szolnoki Újság, 1926. júl. 15. 46 , D Jasz-Nagykun-Szolnok, 1884. ápr. 26. 47 SZML Aüspáni iratok 17168/1880. 48 Uo. 20800/1899. 116