Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 9. (Szolnok, 1994)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: A vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 105. o.

a Délvidék közötti összeköttetés könnyebben megvalósul. Az új tervet elsősorban Lónyai Menyhért támogatta, aki ebben az időben pénzügyminiszter volt. Jászberényt, a Jászkun Kerületek székhelyét a megváltoztatott irányú vasút érintette volna ugyan, de Szolnok, az alföldi fakereskedelem központjának kikapcsolása a vonalból Jászberény gazdasági érdekeit veszélyeztette. A város legolcsóbban a szolnoki kincstári szálházból szerezhette be a tüzelő és építkezési faanyagot. A Jászberényt Cegléddel összekötő vasútvonal a kiskunsági jász pusztákkal a kapcsolatot megkönnyítette volna, de ez az előny a Kerület megszüntetése előtti években már valószínűleg nem számított lényeges kérdésnek. 1869. november 16-án a vasútvonal irányának megváltoztatásával kapcsolatosan népgyűlést tartottak Jászberényben, amelyre Sipos Orbán országgyűlési képviselőt is hazahívták. A lakosság folyamodványt intézett a képviselőházhoz, valamint a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez, azért, hogy a vasutat a Jászság délnyu7 7 gáti részén Szolnok felé vezessék." A népgyűlés határozata alapján 1870. januárjában száztagú, jászberényi küldöttség utazott Pestre. Ötfős csoportokban sok képviselőt megkerestek és voltak a minisztereknél is, akiktől ígéretet kaptak a vasút Szolnok felé vezetésére. Végül a képviselőház 1870. február 3-án megszavazta az 1868/49. te végrehajtását, amelynek alapján a hatvan-Jászberény-szolnoki vasútvonal az eredetileg tervezett irányban, Szolnok felé épült ki.

28 Az akció feltehetően azért járt eredménnyel, mert a Pestet elkerülő, az országot átszelő vonal terve nem ülett bele a főváros fejlesztésére irányuló centrális vasúthálózat létrehozásának koncepciójába. A képviselők és a miniszterek megvesztegetése a források alapján nem igazolható. A jászberényi képviselőtestület nemcsak ingyen földterületet adott a vasútépítéshez, hanem a város 4.000 folyóölnyi földmunka elvégzését magára vállalta, 7 Q ingyen fuvarozást és a vasúti mérnököknek szállást biztosított." Cserébe a városi képviselők csupán azt kérték, hogy a kisbirtokok szélén vezessék el a vasutat és így a tagosítást nem kellett újból elvégezni. 3o 1873-ban kirobbant a kapitalista gazdaság első nemzetközi méretű válsága. Mivel a hatvan-szolnoki vasutat az állam az anyagi források hiánya miatt nem építette tovább dél felé, a megye helyiérdekű vasúthálózatának kiépítése után is forgalmatlan mellékvonal maradt. Jelentősége ideiglenesen csak az 1970-es évek közepén nőtt meg, amikor a megnövekedett nemzetközi tranzit forgalmat erre terelték. "

u Jász-Kunság, 1869. nov. 21. 372. 27 It Uo. AO SZML Jászberény, képv. jkv. 1870/15., 1869-72. évi országgyűlés képviselőházi naplói. V. köt. 127. ?9 SZML Jászberény, képv. jkv. 186 8/48. 30 Uo. 1868/67. 112